Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Béky Lóránd: Egy tantervi problémáról az általános iskolai orosz nyelvoktatás-ban

szerzők részéről. Ennek a lényege, hogy a receptív szavak jelentését a szó előfordulásával azonos lapon közöljük, marginálisan vagy lábjegyzetben, aminek alapvető feladata a tanuló tehermentesítése. Az illető szavakat a tanulónak nem kell megtanulnia, azok jelentését készen kapja. A megfogalmazásból úgy tűnhetik, hogy viszonylag könnyű dolgunk van, a tantervben előírt szómennyiség nagyobbik részét (800 szót) jól meg kell tanítanunk, a kisebb részét (200) nem kell megtanulnia a tanulónak, azok jelentését készen kapja, hisz a jelentés marginálisan vagy lábjegyzetben adott! Ám a nyelvtanulás ennél sokkal bonyolultabb, s a probléma elsősorban talán onnan adódik, hogy — amint láttuk — bármelyik szakirodalomban is vizsgáljuk a receptív szótudást, sehol sincs lábjegyzetes, vagy marginális megoldás, mert az nem lehet olyan szóismeret, amilyet a receptív nyelvhasználat feltételez, az egyszerűen a szó jelentésének fordítás útján való megadása. Ha ezt a megoldást elfogadjuk, eleve lemondunk a beszédértésről — hisz a beszélő nem mondhatja meg a jelentést. De ellentmond az Útmutató önmagának is, hisz egy párbeszéd akkor lesz a mindennapi élet gazdag információs értéket hozó dialógusa, ha az valóban élőszóban hangzik el, és akkor hogyan kapja készen a tanuló a szavak jelentését? Nézzünk néhány példát a 4. és 5. osztályos tankönyvekből. 4. oszt. 3. lecke (6: 76): y KpOKOftHJia. KPOKO/UUI FLOMA. B KOMHATE CTOHT c JI. Ha CTOJie c . — TyK-Tyn! Kop-kop! — BTO KypoqKa! IlflyT rycH, BOŰIK, Mbimna, Minima, Bopona, HOT H pan. Ott, nan HHTepecHo B jiecy! Kp a JI nr. Ha rapMoniKe. Milyen érdekes. CoöaKa nrpaeT Ha rHTape. BOJIK ecT T , KOT nbéT COK. .. .szörpöt. Pan nbéT KBac, a KyponKa nbéT natt. Bopona CHAHT na CTyjie, OHa (A kvasz erjesztett keecT MAHFTAPHH. MH ecT aHaHac, a aattnHK penny H KanycTy.nyérből készített üdítő) BopoHa cnpaniHBaeT: — KpoKojjHJi, rjje mnpa$? JJoivia? Beteg. — ^a. OH öojieH. — Kap, nap! — OTBenaeT BopoHa. (Az olvasmány ún. képes mondatokból áll. A képeket nem rajzoltam be.) Vagy nézzük meg az 5. lecke (6: 91) párbeszédét: MaMa: — 3spaBCTBytt, Bopn! Tfle TH ŐMJI? Eopn: — Ott MaMonna! Ha enne! MaMa: — HaéjiKe? Hy H KaK? Na és bogy tetszett? HTO TAM 6HJIO? PaccnaHw! Mesélj! Bopn: — Ott, TaM öbijio HHTepecHo! BBIJIH JJefl Mopo3 H CHeryponna! A n0T0M 6biJi KOHiiepT. Aztán... MaMa: — A 3on öbuia TaM? Bopn: — A KaK ?Ke! KoHenno Gbuia. Hát persze! Még furcsább a kép, ha az 5. osztályos tankönyvet vizsgáljuk (7: 50). A 3. lecke így néz ki: OJIH: — Eaöynina! Ceroflun no TEJIEBHSOPY n,N;ÉT <{mjibM: ... a tévében... ,,NPA3AHHK B jiecy"! 340