Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Raisz Rózsa: A szövegkoherencia mutatóinak méréséhez (Mikszáth-novellák vizsgálata)

A legszembetűnőbb összefüggéseket kurzív szedéssel is kiemeltem: ezek mutatják, hogy a tartalmas szóval való utalás és a hiányosság csaknem azonos módon egészíti ki egymást a vizsgált anyagban : a tartalmas szók tekintetében élen álló szövegek utolsó helyre kerülnek a hiányosság szempontjából nézve, és fordítva: a kevesebb tartalmas szós utalást számláló szövegek (utolsó helyek) elsők a hiányosság tekintetében. Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha az összesített adatokat vetjük össze szerzőnként: Tartalmas szó Pronominalizáció Hiányosság K 63,62% P 57,56% J 57,32% Mó 55,92% Ka 53,69% Ka 19,24% P 15,44% Mó 15,12% K 13,74% J 13,51% P Ka Mó K J 45,92% 40,05% 38,57% 28,18% 21,78% Kaffka Margit vizsgált novellái állnak tehát az élen a pronominalizáció előfordulása tekintetében, ugyancsak elöl a hiányosság használatában, s — Móriczcal együtt — a végére kerültek a sornak a tartalmas szavakkal való utalást nézve. Jókai szövegeiben kevesebb a pronominalizáció és a hiányosság. Ha a Mikszáth-novellákat is] besoroljuk, középütt helyezkednek el 54,68, 14,99 és 32,13%-os értékeikkel, ezek az értékek azonban — mivel a töbl inéi nagyobb korpuszból származnak — a kisebbekkel csak némi fenntartással vethetők össze. Annyit azonban meg lehet jegyezni, hogy mivel a pronominalizáció és a hiányosság viszonylag gyakoribb volta ,,felnőttebb" és modernebb szövegsajátság lehet, így Kaffka és Móricz helye itt nem véletlen, s Mikszáth ,,közti" helye sem. A tartalmas szóval való utalás — mint láttuk — eltérő tendenciát jelez a pronominalizációval vagy a hiányossággal való szövegkapcsolási módtól. Ebből a tényből kiindulva megalkothatjuk a tartalmas szós utalás indexét, amely egyetlen számmal jellemzi ez adatok arányát. Az indexet két változatban is lehet alkalmazni. A könnyebben megalkotható változatban csak az egyszerű utalási formák, a teljesebb mutató kidolgozásakor az egyszerű utalási formák mellett a kombinált módok adatait is figyelembe veszem. A mutató a következő: tartalmas szós utalás pronominalizáció + hiányosság (Ennek számításakor nem a %-os, hanem az abszolút előfordulások adatait veszem alapul.) Itt most csak az egyszerű utalási formákból számított mutatókat teszem közzé: M 1. 1,15 2. 1,12 3. 1,44 4. 0,78 16. 1,05 17. 0,51 18. 0,75 19. 0,605 J 1. 3,21 2. 11 3. 0,959 P 1. 1,144 Mó 1. 1,803 2. 1,977 3. 0,846 Ka 1. 2 176