Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Raisz Rózsa: A szövegkoherencia mutatóinak méréséhez (Mikszáth-novellák vizsgálata)

sonló vizsgálat — s így összevetési lehetőség — nem áll rendelkezésre. Összehasonlításra itt csak a saját anyagomon belül van mód, s ez (mivel az adatok eléggé egybehangzó sajátságokat mutatnak) biztat is eredménnyel, bár némi torzítás elképzelhető, hiszen a minták nem azonos terjedelműek. A következőket mégis bátran megállapíthatom: 1. Az I. sz. táblázatból (181—188.1.) amely a 30 Mikszáth-novella ide vonatkozó adatait közli, látható, hogy ezekben a leggyakoribb a pusztán tartalmas szóval való utalás. 30 novellából 21-ben ez mutatja a legmagasabb %-os értéket, 7 novellában a hiányosság, l-ben a kettő kombinációja a leggyakoribb érték, l-ben pedig azonos gyakorisággal szerepel a tartalmas szós utalás és a hiányosság. Az elbeszélő narrációjának arányai közel állnak a szövegegész arányaihoz : 23 novellának a narrációt tartalmazó részeiben a tartalmas szóval való utalás a leggyakoribb érték, 6-ban a hiányosság, l-ben a kettő kombinációja. Hasonlóképpen közel áll egymáshoz (s különbözik a fentiektől) a szereplők beszéde és a szabad függő beszéd, mivel ezekben a hiányosság szerepel leggyakoribb értékként, a szereplők beszédében ezt a tartalmas szóval való utalás követi, a szabad függő beszédben pedig az már a harmadik helyre kerül: az utalást nem tartalmazó mondategységek megelőzik. (Ez — mint már utaltam rá — a mellékmondatokban gyakori. Tehát a szövegkohéziót kevéssé csorbítja.) A kontrollként feldolgozott szövegek mindegyikében — II. sz. táblázat, (189—196.1.) — (a szövegek egészét nézve) a tartalmas szóval való utalás a leggyakoribb érték, az írói narráció szövegrészeiben — egy Móricz- novellát kivéve, melyben azonos értéket mutat a hiányossággal — szintén a tartalmas szóval való utalás dominál; a szereplők beszédét tartalmazó részekben változik az arány: 9 szövegben a tartalmas szó, 8-ban a hiányosság, 3-ban a kettő együttese, egyben azonos értékű a kettő, kettőben pedig az utalás hiánya mutatja a leggyakoribb értéket. (Egy szövegben nincs párbeszéd.) Azokban a szövegek ben, amelyekben értékelhető mennyiségű a szabad függő beszéd, azonos arány ban jelentkezik leggyakoribb értékként a tartalmas szós utalás — és az utalás hiánya. Hasonló arányok olvashatók le a szerző szerint összesített eredmények %-os adataiból: 04 05 45 0 M 27,2 19,4 13,1 16.41 M 1* 30,0 18,5 14,2 15,8 M 3 21,8 21,3 13,8 17,6 M 4 12,23 11,84 5,07 11,93 J 39,30 11,1 6,63 24,2 J 1 43,3 7,6 5,6 25,2 J 3 37,33 15,6 7,06 21,7 P 28,68 19,98 16,36 12,16 P 1 39,6 14,5 14,4 14,4 P 3 23,38 25,46 16,76 8,98 Az I -es itt a narrációt, a 3-as a szereplők beszédét, a 4-es a szabad függő beszédet jelenti. R. R. 173