Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban
váltás szükségszerűségét mindig a közérdek szempontjából fogják megállapítani", ez pedig azt parancsolja, hogy a termelés emelkedjen, ne csökkenjen. „Megfelelően ennek a célnak az intenzív termelésre szervezett üzemek megbontását és általában magasabb kultúrájú területek alacsonyabb kultúrába való süllyesztését a lehetőség szerint kerülni kell. A földhöz juttatandókat pedig úgy kell megválasztani, hogy azok ne csak földet kapjanak, hanem bírják a termelés azonnali megindításához szükséges eszközöket és feltételeket is." 3 4 Ilyen elvek alapján nem tudható, hogy a háború alatt szerzett néhány birtokon kívül mit osztottak volna fel és kik lettek volna azok, akik az ilyen birtokot megvehették volna. Rubinek azonban mint földművelésügyi miniszter kénytelen volt komolyabban venni a földreform kérdését. Egyetértett ő teljesen a nagybirtokosokkal de éppen a nagybirtok megmentése érdekében kellett egy mérsékelt földreform, hogy a szegényparasztokat elhallgattassák. De szükséges volt a földreform azért is, mert a parasztság körében feszült várakozás volt, s a falusi szegénység hangja 1920. tavaszán egyre követelőbb lett. Rubinek már január 26-án köriratot intézett a vármegyei gazdasági egyesületekhez, melyben felszólította őket, hogy „igyekezzenek a földmíves foglalkozású és arra érdemes földnélkülieknek (hadirokkantaknak stb.) méltányos feltételű kishaszonbérleteket (alhaszon bérleteket) lehetőleg minél nagyobb számban és már az idén tavasszal juttatni, ami által nemcsak a termelés eredményét és gyakori esetben a még míveletlen földek megmunkálását biztosíthatják, de a leghathatósabban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mai súlyos viszonyok között a földmíves lakosság minden rétegében a közrend és nyugalom zavartalanul fenntartható legyen". 3 5 A panaszos levelek kivizsgálásánál a vármegyei gazdasági felügyelőkhöz, földbirtokosokhoz, nagybérlőkhöz írt minisztériumi iratoknak szinte állandó mottója, hogy „a földműveléssel foglalkozó lakosság mentől szélesebb rétege jusson esetleg időlegesen haszonbérlethez, vagy részesműveléshez, hogy ezáltal megélhetése egyfelől biztosítva legyen, másfelől pedig hogy eleje vétessék azoknak a káros következményeknek, melyek elő adódhatnak abban az esetben, ha a lakosság azt látja, hogy bár ideiglenesen is nemcsak hogy nem jut földhöz, hanem még az általa és elődei által évek hosszú során át bírt földek haszonbérletétől is elesik, s esetleg a lakosság ezen izgatott hangulatát lelkiismeretlen izgatók saját céljaikra használnák ki." 3 6 A falusi nincstelenek levelei rendkívül súlyos gazdasági helyzetet tükröztek és elkeseredett hangulatuk volt. 1920. februárjában azt írják Héhalom község szegényei: „Manap már oly tűrhetetlen a helyzet, hogy a lakosság vagy a legnagyobb nyomornak, vagy az emberhez nem méltó rabszolgaságig menő lekötöttségnek néz elébe." 3 7 A tarnaméraiak így indokolják földkérelmüket: „Minthogy mi a háború tartama alatt hazánk védelmére teljesítettük kötelességünket, így azt hisszük megérdemeljük azt, hogy a magunk és családunk részére szükséges élelmet munkánk után megszerezhessük." 3 8 A váchartyáni szegényparasztok 1920. február 15-én még igen tisztelettudó hangon fordulnak a miniszterhez támogatásért, de eredményt nem érnek el. Május 6-i levelük befejezése már fenyegető hangú: ,,Tehát hova menjen a nép? Mit tegyen a nép? Ki fogja a nép dühéből származó bajokért a felelősséget önönmagára vállalni? Legyen egyszer igazság. Mi nem akarunk ingyen fölelet, nem akarunk kommunizálni, hanem igen is a véres verejtékkel itthon és a nagyvilág10 145
