Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban

ban szerzett fillérekből megvenni a földet. Vagy hosszú bérletre megnyerni, még ez év folyamán".

3

9 A járási, megyei közigazgatási vezetők, gazdasági felügyelők véleménye szerint a kommunizmus és a választások előtti felelőtlen ígéretek fokozták a lakosság elégedetlenségét. A Nógrád megyei gazdasági felügyelő egyik jelentésében azt írja, hogy „a parasztoknak a mostani fellépése a múltban nem volt ösmeretes, datálódik ez a kommunizmus megismerése, s részben a nemzetgyűlési választások óta".

4

0 A debreceni kerületi katonai körletparancsnokság 1920. őszén ezt jelenti: „Szatmár vármegyében forradalmi hangulat, vagy komolyabb kommunista szervezkedés nincsen. Kisnaményban a lakosság hangulata határozottan úr-gyűlölő, ami különösen a választások alkalmával beharangozott földosztásban leli magyarázatát. A helyzet csak a Hadik-Barkóczy uradalom gyors felosztásával volna javítható. Turricsén a lakosság hangulata egy pár napig tényleg forradalmi volt".

4

1 A kisgazda párt — melynek egyébként Rubinek is tagja volt — tömegeinek megtartása érdekében is kénytelen volt komolyan venni a földreform kérdését. A reform mértékében azonban — különösen a Rubinek-ékkel való egyesülés után — lényeges eltérés volt a párt tagjai között. A Nagyatádi féle csoport hívei a körülményekhez képest széleskörű földreformot akartak, Rubinekék nem. Bonyolította a helyzetet, hogy a nagybirtok gazdasági és politikai befolyását csökkenteni akaró liberális polgárság is radikális földreformot követelt, de emellett szálltak síkra a keresztény szocialisták, sőt antiszemita éllel támogatták azt a fajvédők is. A nemzetgyűlés 1920. március 24-i ülésén Griger Miklós keresztény szocialista képviselő a következő interpellációt intézte a földművelésügyi miniszterhez: „Van-e tudomása arról, hogy a nagybirtokosok, nagybérlők nagy része mereven elzárkózik attól, hogy a nincstelen földnélküli cselédeknek néhány hold földet juttasson bérbe vagy albérletbe? Hajlandó-e sürgősen addig míg a földreform végrehajtva nem lesz ezeket a nagybirtokosokat, illetve nagybérlőket az államhatalom erejével — rendeleti úton — szociális kötelességeik legalább részbeni teljesítésére szorítani ? "

4

2 Ugyanezen a napon egy másik képviselő kérdése így hangzott: „Van-e tudomása a földművelési, főként a népjóléti miniszter úrnak arról a sanyarú helyzetről amely a mai nehéz időkben mezőgazdasági munkásosztály vállára nehezedik ? Mit szándékozik tenni arra nézve, hogy a mezőgazdasági munkások súlyos helyzete sürgősen enyhíttessék és minő szándékai, tervei vannak arra nézve, hogy a mezőgazdasági munkásosztály jövője és jóléte biztosíttassék? "

4

3 Az ellentéteknek ebben a kaotikus keresztüzében Nagyatádiék „bizalmat és türelmet" kértek a parasztságtól. Nagyatádi egyik legrégibb párthíve Madarász Zsigmond 1920. tavaszán kiálltvánnyal fordult „jó magyar népünkhöz". „Az önök jóérzésű bizalmából jöttünk be mi keresztény (keresztyén) kisgazda és földmíves párti képviselők a nemzetgyűlésre. Önök bizalmát bírjuk, önökkel együtt érezve a legjobb akarattal kívánunk munkálkodni szerencsétlen hazánk és az önök érdekében. Bizalmat bírunk és azt kérjük, hogy az rendíthetetlen legyen, ne lehessen azt elcsavarni. Mi mindenben és mindenkor álljuk a helyünket szikla szilárdan".

4

4 A nemzetgyűlés április 14-i ülésén Hegedűs György nagykanizsai ügyvéd a kisgazda párt akkori vezérszónoka (aki egyébként az Ébredő Magyarok Egyesületének is 146