Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban
lehetett. Ghillány Imre azonban a Budapesti Hírlapban mégis reflektált rá. Egyetért a józan birtokpolitikával, de számítva a nagyszámú igénylőre javasolja, hogy „az új birtokost az állam csakis a forgalmi értéken juttassa földhöz, mert csak úgy tudjuk megakadályozni azt, hogy a föld oly kezekbe jusson, amelyek azt kellően hasznosítani képtelenek és így a kapott földön saját boldogulásukat sem tudják megtalálni." 3 0 Ez a megjegyzés azért volt indokolt, mert Rubinek eredeti tervezetében valóban az 1913. évi forgalmi érték szerepelt megváltási árként, az pedig 1920-ban az infláció körülményei között valóban sok kisparasztnak lehetővé tette volna a földszerzést. Hol van már az önkéntes felajánlkozás, a nemzeti érdek megértése, a hősök földhözjuttatása? Itt már csak a rideg földesúri számítás dominál; akinek föld kell, az fizesse meg azt az árat amit a birtokos kér érte. Az OMGE-nek és Rubineknek azonban meggyűlt a baja a nagybirtokosokat is tömörítő Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával is. A párt a Rassay féle csoport követelésére kiemelt programjából hat pontot, amelynek megvalósítását a legsürgősebbnek tartotta. Ezek egyike a földreform keresztül vitelével kapcsolatban a birtok-minimum és birtok-maximum megállapítása volt. A Köztelek szerkesztője forradalmi felvetésnek tekinti még a gondolatot is és tiltakozik ellene. „A birtok-maximum megállapítása akkoriban a szocialisták követelésére történt. Meglepődve látjuk, hogy most, midőn a szocialisták letűntek az uralomról, azoknak egyszer már veszedelmessé vált jelszavát egyik keresztény nemzeti párt akarja átvenni". 3 1 A KNEP részéről azonban ez csak egy pillanatnyi fellángolás volt, melyet a párt vezetői sem vettek komolyan, s inkább aggodalmukat hangoztatták. „Ezt a reformot mindenki elkerülhetetlennek tartja és elsőrendű fontosságúnak. De nem annál óvatosabbnak kell-e vele lennünk, mentül életbe vágóbb. Nem csupa öröm és remény tehát mit a hír kelt. Gond és aggodalom is fogadja a hírhozókat. Mert amilyen bizonyos az, hogy a magyar föld ügye mindenkinek szent, még annak is akinek egy talpalatnyi sem jutott belőle, annyira bizonyos az is, hogy a mostani idő semmiképpen sem alkalmas a nemzet jövő sorsával olyan szorosan összefüggő kérdések elővételére, mint amilyen a föld kérdése. Am a körülmények kedvezőtlen volta csak megnehezíti, de elodázhatóvá nem teszi a kormánynak a földdel kapcsolatos felelősség teljes feladatát". 3 2 Hiába állt Rubinek a földreform élén, hiába volt az OMGE bizalmi embere, féltek, hogy becsúszik egy olyan paragrafus, amely szélesebbre tárja a kapukat, vagy kedvezőbb lehetőséget biztosít az igénylők számára. Rubinek április közepén — mielőtt bárkivel tanácskozott volna — tervezetét az OMGE rendelkezésére bocsájtotta, „módot adott a gazdasági szaktestületeknek arra, hogy a törvényjavaslat tervezetre vonatkozó észrevételeiket megtehessék". Ugyanezt sem a Nagyatádi féle csoporttal, sem a kisbirtokosok más érdekképviseletével nem tette meg. Az OMGE már április 24-én nyilvánosságra hozta a reformmal kapcsolatos állásfoglalását. „Az OMGE birtokpolitikai bizottsága abban állapítja meg főbb kívánságait, hogy a birtokfeldarabolást lehetőleg magánjogi útra kell terelni és az állami beavatkozás csak a legszükségesebb esetekre korlátozandó". „A föld értéke pedig a forgalmi értékben állapítandó meg, tehát a teljes kártérítés álláspontja érvényesüljön." 3 3 Tisztában van a bizottság azzal, hogy helyenként elkerülhetetlen lesz a kényszerkisajátítás, de „biztosítékot kell szerezni arra, hogy a meg144
