Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban
helyezésének az ügye. Bár ez a kérdés ma sem veszítette el teljesen a jelentőségét, mégis azóta már egy év eltelvén, a hazatért katonák elhelyezkedése jól, rosszul megtörtént, sőt a földmíves katonák a konjunktúra kihasználásával bizonyos tartalékokat gyűjthettek, úgy, hogy ez ma már nem kíván egész külön elbírálást." 2 5 Még tovább megy Ghillány Imre, aki nem ért egyet a hadirokkantak földhöz juttatásával sem, mert ha rossz földet kapnak, abból sem megélni, sem azt értékesíteni nem tudják. „Ejtsük el tehát mint teljesen kivihetetlen dolgot a hadirokkantaknak földdel való kárpótlását, mert hiszen elsősorban csak ez lehet a célja, hogy azokat a hazáért szenvedett hősöket megsegítsük, nem pedig az, hogy ahelyett túlnyomó részüket oly helyzetbe juttassuk, amelyben még megélni is egyáltalán képtelenek lennének". 26 Aránylag komoly agrárszakírók és szakemberek meg voltak győződve arról, hogy a parasztságnál a háború alatt lényeges tőke halmozódott fel. „Tudjuk, hogy a földmívesek ládáiban olyan összegek vannak felhalmozva, amilyenekről a gazda normális időben nem is álmodott, amelyeket nem tud semmire sem felhasználni és minden vágya az, hogy ezen a pénzen földet vehessen". 27 Azt, hogy a hadseregnek mintegy 80%-át a háború alatt paraszt katonák tették ki, s ez semmiképpen nem adott lehetőséget a vagyonszerzésre, ezek a szerzők nem veszik figyelembe. Rubinek azonban — mint földművelésügyi miniszter — jobban ismerte a valós helyzetet, igen gyorsan elkészítette földreformtervezetét, s azt elsők között be akarta vinni a nemzetgyűlés elé. Javaslatát már 1920. január elején ismertette egy gazdagyűlésen, majd nyilatkozatot adott „A Föld" c. gazdasági lapnak. „A széthullott középbirtokok helyében újakat kell teremteni és pedig a kisgazda osztály felfelé törekvő elemeiből és gazdatisztekből, akiknek elhelyezéséről ezúton is gondoskodni kívánok". „Ami a birtokreform pénzügyi megoldását illeti a megváltás alapját a háború előtti föld árak kell, hogy képezzék, természetesen a pénz akkori értékében. Aki készpénzzel tud fizetni az így jut földhöz, akinek pedig nincsen elegendő pénze járadék képpen kapja a birtokot és pénzügyi erejét meg nem haladó részletekben a mindenkori haszonbér mellett fizetheti a birtok árát." 2 8 A nyilatkozat befejező része meglehetősen megzavarta a nagybirtokosok kedélyét. Ghillány Imre, Somssich László, Miklós Ödön és mások konkrétumok ismerete nélkül támadást intéztek még Rubinek igen mérsékelt terve ellen is. Buday Barna a Köztelek szerkesztője terjedelmes magyarázó cikkben veszi védelmébe Rubineket: „Ghillány Imre bárót megnyugtatjuk affelől, hogy Rubinek Gyula nagyméretű földosztási tervekről soha nem nyilatkozott. Ígérte igen is a birtokpolitikai kérdés megoldását, amint az ehhez szükséges alkotmányos lehetőségek adva lesznek, de a földosztás mérvéről nem beszélt és nem is beszélhetett, mert a törvényt végre is a parlament fogja megalkotni. A parlament összetételétől függ tehát elsősorban, hogy milyen legyen a törvény. Ami pedig magának Rubineknek az egyéniségét illeti, egészen újszerű dolog, hogy őt a könnyelmű és lelkiismeretlen földosztókkal összetévesztik. Szemünkben éppen Rubinek Gyula személye egyik legértékesebb garancia arra, hogy a birtokpolitikába az osztály rombolásnak és az obstrukciónak egyetlen elemét sem lehet majd belecsempészni és hogy a reform nem fogja túllépni a szükséges józanság és a gazdasági ráció kereteit,,. 2 9 Ez a nyilatkozattal is felérő cikk teljesen a földesúri füleknek való volt és megnyugtató 143
