Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban

hogy a nemrég lefolyt nemzetgyűlési választásokon — írja a Budapesti Hírlap — a jelölt urak nem fukarkodtak a birtokreformot illető ígéretekkel, s hogy a nemzetgyűlésnek két nagy pártja kötelezte magát a birtokreform égető nagy kérédésének megoldására". „Minden birtokreform megmozgatja a földet. Országos érdek, hogy ez a mozgás szolid, jogilag és gazdaságilag pontosan indokolható korlátok között maradjon.

2

0 Mint az eddigiekből is láthattuk, valamilyen földreformmal mindenki egyetértett. A reform mértékében és a megvalósítás módjában azonban lényeges különbségek voltak. Nagyatádi és csoportja a nagybirtok területének maximálásával és lényeges csökkentésével a birtokos parasztságot akarta erősíteni. Az OMGE törekvése az volt, hogy minimális engedmények árán leszerelje a paraszti mozgalmakat és változatlanul megőrizze a nagybirtok vezető szerepét. Ennek a törekvésnek az egyik vezéralakja volt Rubinek Gyula is. Nagyatádi és Rubinek is ugyanannak a kisgazda pártnak a tagjai 1919. novembere óta, de a földreformról vallott nézeteik gyökeresen különböznek egymástól. Nem véletlen, hogy az 1919. november 23-án megalakult Huszár kormánytól kezdve Nagyatádi Szabó tagja a kormánynak, a földművelésügyi tárcát azonban Rubinek kapja, ő pedig kénytelen beérni gyakran névleges megbízásokkal. A Huszár kormányban közélelmezési, a Simonyi-Semadán kormányban kisgazda-, a Teleky kormányban ismét közélelmezési miniszterként szerepel.

2

1 A földreform javaslatot így teljes egészében Rubinek készíthette elő, aki a földművelésügyi tárcát csak augusztus 15-én adta át Nagyatádinak pár nappal a törvényjavaslat benyújtása előtt. 1919. őszén, a forradalom közelében a lappangó, de egyre határozottabban körvonalazódó paraszti követelések hatására a nagbirtokosok még igen engedékenyek. A Pest megyei Gazdasági Egyesület Keglevich Gábor elnökletével ülést tart. „A birtokpolitikai reformot az értekezlet sürgősnek és elodázhatatlannak jelentette ki és keresztülviteléhez elvben hozzájárul. Tiltakozását fejezte ki az értekezlet ama vádak ellen, hogy a nagybirtokos osztály akadályozná, vagy hátráltatná a birtokreform keresztülvitelét". „A birtokreformmal foglalkozó szűkebb bizottság a gazdasági cselédek nyugdíjazásával, baleset ellen való biztosítással is fog foglalkozni, valamint a földmíves rokkantak földhöz juttatásával".

2

2 Az OMGE felhívta tagjait, hogy tegyenek birtokfelajánlásokat a reform céljaira. Ennek hatására Andrássy Gyula 12 000, Pallaviczyni Sándor 15 000, Berczhtold Lipótné 4000 holdat ajánlott fel.

2

3 Az OMGE és a földbirtokosok lelkes felajánlkozása nem tartott soká. Már 1920. januárjában kiderült, hogy szerény reformot akarnak, teljes kártérítésért. Már ekkor általában ellene vannak az állami beavatkozásnak. „Meg kell és meg lehet adni a lehetőséget ahhoz, hogy a földet átengedni kényszerülő birtokos az igénylő kisgazdákkal egyenként és közvetlenül, szabad megegyezés alapján lépjen érintkezésbe. Kevés komoly kisgazda van aki ingyen akarna földet; a termelésnek sem érdeke, Hogy a teljesen tőke nélküli elem kapja kézhez a föld nagyrészét; az állam nem is bírná az ez esetben szükséges hitelnyújtást. A kisgazdának (sokhelyütt a törpegazdának is) van annyi pénze, hogy egy 10 — 20 holdas kisbirtokot könnyen is szívesen is ki tud fizetni,,.

2

4 A nagybirtok egy másik védője Lázár Andor azt írja; „A múlt év őszén különös jelentőséggel bírt a frontról hazatért földmíves katonák el142