Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége

E gyűléseket — „Magyarország nem volt, hanem lesz" — jelszó alatt tartották meg, olvashatjuk a Szózat 1920. február 24-i számában.

4

1 A magyar békedelegáció 1920. február 12-ón adta át a Nagykövetek Tanácsának a békeszerződés-tervezetre írt ellenjavaslatait, mely 18 jegyzéket, 84 mellékletet és egy „bevezető kísérőjegyzéket" tartalmazott, melyben elutasították az antanthatalmak békefeltételeit. Az antanthatalmak válaszát a jegyzékre a magyar békedelegáció 1920. május 0-án vette át, melyből kitűnt, hogy a békefeltételeket nem módosítják. Amikor ez ismertté vált, a TEVÉL a békeszerződés aláírása ellen indított országos tiltakozó mozgalmat. A szervezet távirati úton hívta fel az alispánokat a tiltakozásra: „kérjük intézkedni, hogy a törvényhatósági bizottság azonnal összehívassék és minden városban és községben népgyűlésen, — s az összes egyesületek is — tiltakozzanak a békeszerződés aláírása ellen. A megrendezett gyűlések lefolyása nyugodt és büszke önbizalmunk, felsőbbségünk és acélos akaratunk tanúsága legyen."

43 Ezeket a tiltakozó gyűléseket a „Nem, nem soha" szellemében bonyolították le. Ilyen volt a miskolci május 9-i tiltakozó nagygyűlés, melynek méreteire jellemző, hogy azon 14 ezer lakos vett részt. Május 16-án elküldte tiltakozását Gyöngyös város is.

4

4 A TEVÉL átiratát tehát a törvényhatóságok megtárgyalták és tiltakozásukat azonnal továbbították a miniszterelnökségre, amellett hasonló határozatok elfogadására kérték az alájuk rendelt városi képviselőtestületeket és a községi elöljáróságokat is. A tiltakozás jegyében hatalmas koszorúzási ünnepséget rendezett a TEVÉL 1920. június 4-én a békeszerződés aláírásának napján Vörösmarty és Kossuth szobrainál. Dr. Ajtay alelnök beszédében kinyilatkoztatta, hogy „a nemzetcsonkító békét soha el nem ismeri a magyarság". A békeszerződés aláírása elleni tiltakozó mozgalom szervezésével egyidejűen a TEVÉL Országos Vezetősége az alispánokhoz fordult, s bizalmas levelében arra kérte őket, hogy Magyarországnak a békeszerződés szerinti területét írásban és beszédben egységes névvel „Csonka-Magyarország"-nak nevezzék és hassanak oda, hogy ez a kifejezés általánossá váljon. A törvényhatósági üléseket, a városi, községi képviselőtestületi üléseket a következő imával nyissák meg: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen".1920. júniusában ugyanis a Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdetett meg legfeljebb húsz szóból álló imára és tíz szóból álló jelmondatra, amely kifejezi a törekvést az ország területi egységének a visszaállítására. Az előbb közölt ima szövegével a pályázatot Pap-Vári Elemérné nyerte meg. A levelezéseken pedig a „Csonka-Magyarország nem ország,egész Magyarország mennyország" jelmondatot szerepeltessék. A leiratnak megfelelően az alispánok a fenti szövegű gumibélyegzőt megrendelték Riemenstali József budapesti cégénél.

4"' A TEVÉL a békeszerződés aláírása után azonnal megindította újabb mozgalmát a békeszerződés ratifikálása ellen.

4

0 Az egész országban irredenta ünnepségek és nagygyűlések zajlottak le. A képviselőtestületek egymás után tartották meg gyűléseiket és juttatták el tiltakozásukat a miniszterelnökségre és a TEVEL központjába. A magyar kormány a nemzetközi erőviszonyokat és saját helyzetét mérlegelve 1920. november 13-án kénytelen-kelletlen elfogadtatta a parlamentben a javaslatot. A képviselők az ülésen gyász122