Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége

ruhában jelentek meg. Fridrich és az elszakított területek képviselői tiltakoztak a ratifikáció ellen és amikor a Ház elnöke feltette a kérdést, „elfogadja-e a Ház a javaslatot?" egyetlen hang sem felelt, mire az elnök bejelentette, hogy a Ház a törvényjavaslatot elfogadta.

4

7 A békeszerződés parlamenti elfogadtatása után változatlan erővel folytatódott a szervezett tiltakozó mozgalom. A TEVÉL céljai között változatlanul a trianoni békeszerződés revíziója szerepelt és ennek megfelelően országos vezetősége az alábbiakban határozta meg a szervezet nemzetközi feladatait: egyrészt megismertetni hazánk helyzetét a külfölddel, másrészt meggyőzni a külföldet a trianoni békeszerződés állandó veszedelméről, mindenütt hangos szóval hirdetni nemzetünk sérelmeit, kifejezvén azt, hogy a békeszerződés aláírása nem jelenti a nemzet belenyugvását Magyarország megcsonkításába.

4

8 Ugyanakkor az országon belül állandóan napirenden tartotta az irredenta eszmét, az elszakított területek visszaszerzésének célkitűzését. A tiltakozó nagygyűlések rendezésével egyidejűen folyt az egész ország területén az új tagok szervezése, új vidéki körök megalakítása. Az alakuló gyűlések, mint már a korábbiakban jeleztem, mindig hatalmas demonstráció mellett zajlottak le, melyen a TEVÉL-központ népes küldöttséggel képviseltette magát. A központi küldöttek általában különvonattal érkeztek és ezeket a vonatokat „Nem, nem soha" vonatoknak keresztelte el. E gyűlések egyben a szervezet anyagi erőforrásainak bővítését is jelentették, hiszen adományokat szavaztak meg a szervezet számára. 1921. január 16-án a TEVÉL és a Védő Ligák Szövetsége által szervezett országos mozgalom eredményeként került sor Budapesten az irredenta szobrok leleplezésére 1920. december 5-én a Szabadság téren. A megszállt és elszakításra ítélt országrészeket jelképező 4 szobrot (Nyugat, Észak, Kelet, Dél) Sidló Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pásztor János, Szentgyörgyi István szobrászművészek alkották.

4

9 Ehhez például Békéscsaba képviselőtestülete 1921. január 13-án kelt határozatával 5000 korona adománnyal, Szarvas község képviselőtestülete 5200 koronával, Békés község kéj)viselőtestülete 5600 koronával, Gyoma képviselőtestülete 2400 koronával, Tótkomlós 2300 koronával, Békésszentandrás 1400 koronával, Orosháza 4600 koronával járult hozzá.

5

0 A TEVÉL 1921. január 22-én tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen Ráday Gedeont a szervezet országos elnökévé választották. A szervezet új elnöke Ráday Gedeon gróf a TEVÉL feladatát a következőkben határozta meg: „felvilágosítani külföldet a békeszerződés lehetetlen voltáról és megtanítani a jövő nemzedékét arra, hogy a hazáért dolgozni, meghalni tudjon". A közgyűlésen a főtitkári jelentés beszámolt arról, hogy a közgyűlés napjáig a szervezetnek taglétszáma örvendetesen növekedett, vidéki köreinek száma 78, külföldi megbízottainak száma 34 fő. A szervezet 18 külföldi napilappal tart fenn kapcsolatot. Belföldön 66 nagygyűlést és 284 ülést tartottak, 34 féle magyar nyelvű kiadványt jelentettek meg, 58 fajta plakátot, 71 féle levelező lapot és 8 féle propaganda bélyeget. Két hónap alatt 250, az integritás ügyét szolgáló cikk jelent meg a lapokban. A közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövőben a külföldi felvilágosító propagandamunka mellett előtérbe kell helyezni a belföldi akciókat, a lakosság körében a béke revíziójá123