Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Demeter András: Társadalmi hatékonyság, társadalmi fejlődés
a családokban, csökkent a születések száma stb. 1 0 A felsorolt problémák többsége a társadalmi hatékonyság szemléletét nélkülöző irányítási és tervezési mechanizmusból származott. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi hatékonyság összefüggése A társadalmi hatékonyság leglényegesebb összetevője a gazdasági hatékonyság. A társadalmi, politikai, kulturális stb. élet valamennyi területén gazdasági szempontok is érvényesülnek, s olykor meghatározó szereppel bírnak. A továbbiakban a társadalmi és gazdasági hatékonyság bonyolult kapcsolatrendszerének néhány elemével foglalkozom. A két tényező kapcsolatában a társadalm i hatékonyság meghatározó szerepe érvényesül; ugyanakkor a gazdasági hatékonyság követelményeit is figyelembe kell venni; „. . . a gazdasági döntések társadalmi közegben alakulnak ki és valósulnak meg, ... a gazdasági folyamatok társadalmi folyamatokat indítanak el, a gazdasági jelenségek a velük összefüggő társadalmi jelenségekkel együttesen érzékelhetők, . . . éppen ezért a gazdasági hatékonyság — végső soron — társadalmi hatékonyságban mérhető le" — állapítja meg Kulcsár Kálmán említett tanulmányában. 1 1 Nem születhet tehát olyan döntés, amely társadalmilag hatékony, miközben a gazdasági követelmények nem érvényesülnek és fordítva; semmi sem lehet csak gazdaságilag eredményes, ha társadalmilag káros következményei vannak. Az az igény, hogy a társasdalmi követelmények állandó kontrollja megvalósulhasson, egy olyan feltételrendszer kialakítását kívánja meg, amely lehetőséget biztosít a kölcsönös hatékonysági szempontok szembesítésére. A társadalmi hatékonyság megvalósításához szükséges feltételrendszer részletesebb bemutatása túllépné e tanulmány kereteit, annyi azonban az előzőek alapján is látható, hogy számos mérhető (műszaki, technikai, gazdasági stb.) és egzakt módon nem mindig mérhető (tudati, pszichológiai, társadalmi, közérzeti stb.) tényező összhatását kell egyidejűleg figyelembe venni. E feltételrendszer adott szintjein belül kell folyamatosan nyomon követni a döntések következtében létrejött hatásokat. Hiszen az is előfordulhat, hogy társadalmilag helyesnek látszó döntés következményei csak hosszabb idő elteltével jelentkeznek, s okoznak kellemetlen helyzeteket. A mezőgazdaság kollektivizálása következtében például megnövekedett azoknak az idős embereknek a száma, akik társadalombiztosításra illetve nyugdíjellátásra jogosultak; ez csak egy idő múlva, de hirtelen jelentett terhet és egyéb problémákat a társadalomnak. Ugyanilyen helyzetet eredményezett az egységes nyugdíjkorhatár kiterjesztése a mezőgazdasági dolgozókra. Még nincs elegendő tapasztalatunk, de valószínű, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés is számos — nemcsak gazdasági — problémát okoz majd, különösen — a létesítményekben amúgy sem bővelkedő — oktatási rendszerben. Ha a gazdaságirányítási rendszer nem készül fel kellő időben s mértékben az ilyen, s ehhez hasonló változásokra, olyan különös helyzet is kialakulhat, hogy a társadalmi fejlődés eredményeként elkönyvelhető intézkedéseket idegenkedve fogadják. Ahhoz is körültekintő információra van szükség, hogy esetenként „megvédjük" a közvélemény által hamisan megítélt társadalmi követelményt . Előfordul, hogy a gazdasági, szervezés:, 11
