Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Csesznokné Kukucska Katalin: Az elemi tanügv Heves megye területén 1861—79-ig

súghatja egyéb eszközökkel, a politikai lég minden állapotánál, igen nagy szolgálatot tehetnének a kis atyánkfiaknak, kikből észrevétlenül épül a nemzet, melynek keblében élünk, és az utókor, mely ítélni fog felettünk."

5 A Hevesi Főesperességben 6 esperességi kerület van, melyből 5 tartozik a történeti Heves megye területéhez. A tanítási nyelv valamennyiben magyar volt. Hevesi alsó kerületben mind a 8 anyaegyházban van iskola, a fiókegyházak közül hatban. Tizenegy helyen az iskolának saját épülete van, de 3 helyen nincs sem saját épülete, sem bérelt helysége. Puszta-Forgácson „a tanító a remete lakot használja ingyen "

6Puszta-Tenken a tanító „kinek fizetése semmi, s ki mint harangozó keresi meg élelmét, a saját bérlett házában becsületből tanít".

7 Puszta-Vezekényen „kegyelemből" van az iskolának helye. Heves mezővárosban, „az iskolai épületek oly rossz karban vannak, hogy a tanítás veszélyekkel jár. Minden szükséges szerek hiányoznak. A lakosság ez ügyben többször szólítatott már fel a politikai hatóság által is, de nem akar tenni mind akkoráig semmit, s így szükségessé válik ezen iskola bezáratása. A kiskörei iskola csak 2 1/2 öl hosszú, 3 öl széles és igen célszerűtlen pedig 90 fiú és 84 leány közül 62 fiú és 58 leány jár iskolába."

8 Két osztályú iskola volt Hevesen és Kis-Körén is. Heves felső kerületben 26 helyen volt elemi oktatás. Minden iskola egy osztályú volt és vegyes. Szinte mindenütt volt az iskolának saját épülete, és a tanítónak kis lakása, kivéve Kőkutat, hol „a tiszti lakban egy szoba használtatik iskolául."

0 A kerületi iskolafelügyelő a következőket írja a 26 iskoláról: „Miután a tanigazgatók fegyvere csak a nyelv, a népiskolák csak akkor fognak mindenhol szépen virágozni, ha a polgári hatóság hatalmas parancsával és büntetésével támogatondja a tanigazgatók szavait. (De kié lesz ezután az érdem ? a boté- vagy azé aki suhogtatja?) Egyesült erő nélkül nem várhatunk, nem remélhetünk jó köz- annál kevésbé vasárnapi iskolát."

1

0 A Hevesi közép kerület jelentéseiből megdöbbentő adat tárul elénk, ugyanis a tanítókról sorban azt írta, hogy fizetésük semmi, s csak a kántori jövedelemből éltek. Al-Debrőn, Fel-Debrőn, Kálón és Verpeléten kétosztályú iskolák voltak. A jelentés szerint a felső-nánai és vécsi iskola éjmlete „szűk és elégtelen, de alkalmatlan is."

1

1 Természetes voltak olyan kerületek is, ahol kedvezőbb körülményeket biztosítottak a tanulók oktatásához. Ez derül ki a Tiszán inneni kerületek jelentéséből is: „Füzes-Abonyban, Poroszlón és Sarudon csinos derék külön épülete van az iskolának. Besenyőn és Füzes-Abonyban külön tanítják a leányokat és fiúkat."

1

2 A Tiszántúli kerületek vegyes képet mutatnak, pl. Tisza-Eörsön új és kényelmes épülete volt az iskolának, de „Sülyön szoros szobácska, TiszaIgaron szűk és sötét szoba szolgál iskolául. Tisza-Roffon bérelt házban lakik a kántor és vele az iskola."

1

3 Patai Főesperességben 5 esperességi kerület volt. Az Alsó-Patai kerületben az adácsi iskola két osztályú, a többi egyosztályú és vegyes volt. Mindegyiknek saját épülete volt, kivéve a detki, ludasi és ugrai iskolákat, melyek épülete igen rossz, ehanyagolt állapotban volt. A Felső-Patai kerületben Hasznoson, Szt-Jakabon és Szűcsiben az iskolák csak egyosztályúak és vegyesek, Pásztó és Pata kivételével, ahol külön tanul105