Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

Ezek az okok vezettek ahhoz, hogy a választások előtt újra felmerült a probléma, kivel tart a falu. A párt V. kongresszusán választott új vezetőség Gottwalddal az élén megmutatta a helyes utat. A közép-szlovákiai kommunisták amellett, hogy segítették a válság nehéz­ségeinek könnyítését, és a párt megtisztítását, sokat dolgoztak a parasztság között is. Ök vezették a munkanélküliek harcát és ezt összekapcsolták a kisgaz­dák harcával, akiket az árverések fenyegettek. Már 1930-ban közös gyűléseket szerveztek például Zvolenben 400 jelenlevővel (1930. július 17.). Majd augusztus­ban Liptovsky Mikuláson és így tovább. 3 3 Nagy jelentősége volt az 1930. novem­ber 1—2-án rendezett zilinai értekezletnek, melyet a szlovákiai komité hívott össze. Itt Szlovákia 23 delegátusa találkozott több párt képviseletében. Végre­hajtó bizottságot választottak és 5 küldöttet neveztek ki az országos kongresszus­ra és kettőt a dolgozó parasztok európai kongresszusára Berlinbe. A zilinai érte­kezleten kiadott „kiáltvány a kis- és középparasztokhoz" az adók csökkentését, az adósságok eltörlését és az árverések leállítását, valamint az új földreformot követelte. Felhívta a parasztokat, hogy szovjet mintára szervezeteket alapítsa­nak és hogy a Szovjetunióban az állam kisajátította a földet és átadta azoknak, akik megművelik. A kommunisták vezetésével ezek a szervezetek elősegítették az összeköttetést a munkások és parasztok között. Az osztályharc marxista módszertanát a VI. pártkongresszus dolgozta ki, mely 1931 márciusában ült össze és elemezte a politikai helyzetet a csehszlovák falvakban, és megmutatta a helyes utat, melyen közelebb kell jutni a parasztok­hoz. Rámutatott a részletes követelmények kidolgozásának fontosságára és arra. hogy ezeket a követelményeket érthetően kell megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy a párttagok ezekkel a követelményekkel rugalmasan dolgozzanak és hoz­zák összhangba a helyi viszonyokkal. Ez a pártkongresszus lehetővé tette a lenini elvek gyakorlati megvalósítását a szlovák falvakban. 3 5 Közép-Szlovákiában egyre nehezebb lett a gazdasági helyzet. Ebben az idő­ben, kihasználva a gazdasági válság által létrejött feltételeket, a párt kiszélesí­tette szervezeteit a parasztság körében. A 30-as évek elején több kommunista falusi bíró lett, például a Banská Bystrica-i járásban Horná Lehotán, Kostiviars­kán, Mostenicán, Sásován, Skubinban, 3'' A VI. pártkongresszust követő időben a párt gyakran irányította a vidéki pártszervezetek munkáját körlevelekkel, például 1931. augusztus 5-én aláírás­gyűjtésre hívta fel a parasztságot az árverések megszüntetéséért, és felhívta a szervezetek figyelmét az éhségmenetek megszervezésére, melyek a járási hivata­lok előtt tüntettek. 3 7 A Pravda is felhívta a munkások figyelmét, hogy segítsék a parasztság harcát. 3 8 Ezzel a problémával foglalkozott több pártbizottság Közép­Szlovákiában, például 1932 novemberében Zilinán. 3 9 1931 őszétől gyakoriak lettek a közgyűlések, tüntetések, éhségmenetek, főképp a feledi járásban. Ez időszak osztályharci megnyilvánulásai 1932. február 10-én a Nemzetközi Munkanélkü­liek Napján érték el tetőpontjukat. 4 0 Az éhségmenetek és tüntetések folytatódtak Közép-Szlovákia területén az 1932—33. években is, Povazská Bystrica (Vágbeszterce) környékén, Turócban, Felső Nyitrán, Gömörben, Liptó megyében, a besztercei járásban és másutt.'' 1 A vidéki szegénység mozgalmában figyelmet érdemel a Felső-Garamvidék, ahol különösen erős volt a szegényparasztság és a vasgyári munkások kapcsolata. 1931-ben a május elsejei tüntetés megmentette a hroneci gyárat a leállítástól. Együttműködéssel találkozunk a telgárti sztrájk alkalmából 1931 júliusában, itt 8 97

Next

/
Thumbnails
Contents