Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

a csendőrök lelőttek egy munkást (J. Chlapovic). Nagyméretű volt a felsőgarami dolgozók II. kongresszusa, megtárgyalták a kommunista párt által kidolgozott törvénytervezetet, melyben az árverések megállításán kívül állami segélyt követeltek a felsőgarami szegénységnek. A felsőgarami III. pártkongresszus 1932. október 23-án jött össze Hronecen, s a munkanélküliek és a dolgozók különböző rétegei egységének nagy politikai demontsációja lett. A felsőgarami osztályharc csúcspontja 1932. november 12—16-án volt Polomkán, ahol az árverés elleni lázadás tört ki. A csendőrök brutális közbelépése Vét emberéletet oltott ki. A 18 éves munkás Ján Piliar Bacuchról és a 32 éves munkanélküli Ján Pohorelez Polomkáról 5 gyermeket hagyott árván/'

3 A polomkai vérengzés, ahol a csendőrség az éhező nép közé lőtt, nagy tiltakozást váltott ki nemcsak az országban, de külföldön is. Az országgyűlésen a kommunista képviselők hevesen tiltakoztak. így a burzsoá állam kénytelen volt megszüntetni az árveréseket. Ez a győzelem még közelebb hozta a munkásosztályt és a parasztságot. A fasizmus fellépése Németországban 1933-ban, komoly veszélyt jelentett a csehszolvák demokratikus erők számára is. Ebben a történelmi korszakban a munkás-paraszt szövetség jelentette azt az erőt, melyre a CSKP az egységes antifasiszta népfront alapját helyezte a köztársaság megvédésére irányuló harcában. Nagy jelentősége volt a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának 1935 nyarán és a VII. csehszlovák pártkongresszusnak, mely az Internacionálé által meghatározott taktikát a hazai viszonyokra adaptálta. A német fasiszta szomszédság tevékenységre biztatta Hlinka néppártját. Ez a párt a cseh burzsoázia koloniális politikájából eredő hangulatot szeparatista törekvésre igyekezett felhasználni, ez természetesen nem felelt meg a dolgozók érdekeinek. A Gottwald vezette CSKP megértette, hogy ebből a törekvésből nagy, halálos veszedelem alakul ki. Ismerte Szlovákia szociális, politikai és nemzetiségi problémáit. A jól ismert marxista—leninista nemzetiségi programból kiindulva új programot dolgozott ki az úgynevezett „Szlovákia gazdasági, politikai és kulturális felemelésének tervezetét", melyet 1937. május 16—17-én a Banská Bystrica-i pártgyűlésen fogadtak el. Külön szerepelt ebben a tervezetben az agrárprobléma megoldása, mint az új földreform, mely szerint minden 50 hektáron felüli birtok kisajátítás alá esne, továbbá szól a parasztok adósságának eltörléséről és a szegényparasztok állami segélyezéséről.

4

4 Ennek a tervezetnek a végrehajtásához szükség volt az összes demokratikus erőre. A burzsoá pártok, az állam és a szociáldemokrata párt mindent elkövetett az egységes népfront kialakításának megakadályozására. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Csehszlovák Köztársaság 1938—39-ben Hitler kezébe került. Ezek után a CSKP kénytelen volt illegalitásba vonulni. A fasizmus elleni harc egy időre háttérbe helyezte az agrárkérdést. Ugyanez már 1944 nyarán újra a CSKP napirendjére került. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a felszabadult részeken ismét előtérbe került ez a probléma. A Szlovák Nemzeti Tanács megbízott hivatala 1945. február 27-én törvénybe iktatta a vagyonelkobzást (konfiskációt) és a föld felosztását. A vagyonelkobzás azokat az állampolgárokat érintette, akik a fasiszta rendszert támogatták. Ez volt a háború utáni földreform kezdete Szlovákiában. Ekkor a földreform a kommunista párt ez irányú programjának csak egy részét foglalta magába. A kérdéssel foglalkozott a párt kosicei (Kassa) konferenciája 1945. február 27-től 98