Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

zsoázia, a gazdagparasztok és a nagybirtokosok (több mint 30 ha földdel) a földtulajdonosok 5%-át alkották, de a termőföld 42,3% volt a kezükön.

2

5 Ez a kép is mutatja, hogy a földreform az agrárburzsoá köröknek kedvezett. A kedvezőtlen földreformmal előidézett elégedetlenség még jobban közelebb hozta a parasztságot és a földmunkásokat. Jelentős segítséget nyújtott ebben a kommunista sajtó, főként a Pravda (Az igazság) és a kisgazda melléklet a Kosák (Sarló). Az újságok rámutattak a kormány és az ún. koalíció népellenes politikájára.

2

7 A párttagok és a vezetőség tevékeny és áldozatkész munkájának meg lett a gyümölcse. Közép-Szlovákiában is megnőtt a párt befolyása a kisparasztok és földmunkások körében. Klement Gottwald, aki figyelemmel kísérte a vidéki pártmunkát is, 1927-ben értékelte azt a tényt, hogy a nemzetiségileg is elnyomott országrészben szintén nőtt a párt hatása. A kommunisták által vezetett munkásság harcában már nemcsak a munkások harcoltak, hanem a földmunkások és kisparasztok, politikai illetőség figyelembe vétele nélkül.

2

8 Felelősségteljes munkára vallanak a kommunisták által rendezett gyűlések, melyek egységes arcvonalba tömörítették a munkásokat és parasztokat. Az első ilyen gyűlés 1927. január 23-án Plesivecen (Pelsőc) volt. Március végéig aztán sorban következtek a konferenciák Zvolenben, Breznon, Ruzomberokon és más városokban.

2

9 Az (értekezletek) gyűlések csúcspontja az össz-szlovák konferencia volt, 1928. november 4-én, melyen megválasztották a szlovák választmányt.

3

0 Ezek a gyűlések rámutattak a legfőbb problémákra és a CSKP a parasztok és munkások együttes harcában vezető szerepet foglalt el. Ugyanakkor ezek mellett a konkrét eredmények mellett opportunista hibák is felmerültek, például gyakorlatilag nem következett be az egyesülés és a munkás-paraszt választmány sem volt elég aktív. Nem volt helyes az álláspontjuk a földreform tekintetében sem. Az a követelés, hogy a földreformot csak felül kell vizsgálni, arra a hibás következtetésre vezetett, hogy a földreform, melyet a burzoá osztály valósított meg, alapjában helyes, csak ki kell javítani a hibáit. Ezekért a tévedésekért az opportunista vezetőség a felelős, amely a IV. pártkongresszuson került előtérbe. A hibák kiküszöbölése az V. pártkongresszus feladata lett, mely 1929 februárjában ült össze. Itt került a CSKP élére Klement Gottwald.

3

1 Az V. pártkongresszus többek között a II. kongresszus alapján a vidéki pártmunka feladatait, a nagybirtokok és egyházi birtokok kártérítés nélküli kisajátítását és ingyen felosztását tűzte ki.

3

2 Ez a pártkongresszus komoly jelentőségével új, haladó időszakot jelentett a párt politikájában, előtérbe juttatta a munkás-paraszt szövetség lenini elvek alapján való megvalósítását. Az V. kongnesszus nem dolgozta ki aprólékosan a paraszt- és agrárkérdés megoldásának feladatait, de ennek ellenére forradalmi iránymutatásának nagy jelentősége volt a vidéki pártmunkában. A gazdasági világváltság, amely 1929 végén kezdődött, kiélezte az ellentéteket a parasztság és burzsoá osztály között. A válság így új körülményeket teremtett a kommunista párt munkájához Közép-Szlovákia területén is. Valódi képében mutatkozott meg a burzsoá állam, a „népi hatalom" illúziója, amit annyira hirdetett az agrárpárt és más burzsoá politikai párt, szertefoszlott. A mindennapi problémák megmutatták, hogy amíg az agrár-burzsoá osztály hatalmi és vagyoni ereje növekedett, a kisgazdák a létükért harcoltak. 96