Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Palcsó Pálné dr.: Elméleti és módszertani elvek a szocialista termelési viszonyok vizsgálatában

„belülről" fejleszthető, de kifelé tökéletes, az elméletek és a valóságos helyzetek közötti ellentmondást a szabályok, a normák és összefüggések „megsértésének" kezdte tekinteni."

3 E rövid és nem teljes felsorolás után a közgazdasági kutatások azon feladatait is megfogalmazhatjuk, melyek feltétlenül szükségesek a termelési viszonyok mélyebb, valóságnak jobban megfelelő elemzéséhez. — Szakítanunk kell azzal a megrögzött szemlélettel, hogy görcsösen ragaszkodunk a túlhaladotthoz. Az új mindig kockázatos, de a tudomány feladata, hogy válaszoljon az újonnan felmerülő kérdésekre. A megváltozott körülményeknek megfelelően kell továbbfejleszteni és gyarapítani a klasszikusok örökségét. Mégpedig nemcsak úgy, hogy a gazdasági folyamatokba beavatkozhassunk. Természetesen a konkrét beavatkozás a gyakorlati hatóerőket irányítók részéről következik be. Tudatos cselekvésünk viszont megkívánja a tudomány felelős közreműködését. E feladatnak csak akkor tud eleget tenni tudományunk, ha megtalálja a valóságfeltárás helyes útját. A társadalmi valóság „lehet felszíni és lehet mélyen rejlő ... a jelenségvilágtól elszakadni a tudomány önfeladását jelentené" — hangsúlyozza Szabó Kálmán, miközben felhívja a figyelmet arra, hogy a tudománynak ,,. . .őriznie kell integritását; nem szabad teljesen azonosulnia a mindennapi empíria szintjén mozgó szakmai elemzésekkel és érvekkel."

4 — El kell érni, hogy a társadalmi-gazdasági kérdésekkel való foglalkozás ne legyen megalapozatlan, felszínes. Ehhez szükséges a társadalomtudományok jelentőségének elismerése, ami megkívánja tartalmi megújulásukat. Az oktatás strutkúrájának is át kell alakulnia, jóval nagyobb arányt biztosítva a társadalmigazdasági ismereteknek. Ezt kívánja a szocialista demokrácia fejlesztése, a gazdaság igényeinek jobban megfelelő munkaerő-struktúra kialakítása, termelési viszonyaink szocialista jellegének erősítése. Ez adhat alapot arra is, hogy a jövőben megfelelőbb kutatógárda álljon a társadalomtudományok szolgálatában. — Meg kell teremteni a közgazdasági kutatásokban az alaptudomány és alkalmazott gazdaságtanok megfelelő kapcsolatát. Ez mind az alaptudomány, mind az alkalmazott gazdaságtanok művelőinek és a központi irányító szerveknek feladata. Csak így válhat reálissá, hogy az alaptudomány közelebb kerüljön a mai valósághoz, és az alkalmazott gazdaságtanok elméletileg megalapozottabbak legyenek. Ez biztosíthatja az elméleti kritikát és a gyakorlat kritikáját bizonyos elméleti tételek felett. — A termelési viszonyok kutatásában eredményes megközelítést csak interdiszciplináris vizsgálati módszer és szemlélet hozhat. Ezáltal válhat lehetővé az egyoldalú megközelítésből származó korlátozottság feloldása, a vizsgált jelenségek mélyebb, teljesebb feltárása. Ez nem jelenthet valamiféle „szuperdiszciplinaritást". Erre figyelmeztet bennünket Pach Zsigmond Pál a következőkkel: „. .. a teljességigény kielégítését csakis az egyes diszciplínák önálló és mindinkább elmélyülő fejlődése alapozhatja meg. ... A szakági elmélyülés ... nem ellentéte, hanem ... éppen alapfeltétele az interdiszciplinaritásnak."

5 A termelési viszonyok ilyen megközelítése segítheti az elméleti tisztánlátást és ezt követelik társadalomfejlődésünk gyakorlati igényei is. 8 81