Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

Mit jelent mindez — összhangban más alapelveinkkel? A fogyasztás humanizálása az alábbiakat jelenti:* 1. a fogyasztás a társadalom minden tagja, a fogyasztásnövekedés pedig minden jelentősebb létszámú társadalmi réteg számára garantált; 2. az egyenlőség és egyenlőtlenség dialektikája az eredményesebb munkavégzésre ösztönzés követelményével összhangban valósul meg, azaz — a fogyasztási lehetőségek családonkénti eltéréseinek alapja a társadalom javára végzett munkák különbsége, — munka nélkül tartósan élvezett jólét lehetetlensége, — a végzett munkával nem arányos fogyasztási lehetőségek csökkentése; 3. a legalacsonyabb jövedelmű rétegek számára is társadalmilag elfogadható fogyasztási lehetőséget kell biztosítani; 4. a humanizálás fontos vetülete: a státusfitogtatási motívumok visszaszorítása a fogyasztásban; 5. a fogyasztás az egészséget fenntartó és ne károsító legyen: — küzdeni kell a marginális jelenségek (pl.: alkoholizmus) ellen; — törekedni kell bizonyos — megrögzött — egészségtelen fogyasztói szokások megváltoztatására (pl.: a nagymértékű zsírfogyasztás visszaszorítása) ; —korszerű, egészséges táplálkozási és életmódmintákat kell elterjeszteni! 6. az előbbi követelmények érvényesítésével is racionális fogyasztást kell megvalósítani: a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű kombinálásával és hatékony hasznosításával a szükségletek mind teljesebb mértékben és mind magasabb színvonalon történő kielégítését kell biztosítani! E követelmények nem valósulnak meg automatikusan; fogyasztásunk szocialista vonásait átgondolt, átfogó intézkedésekkel erősíteni kell! De megengedhető-e a fogyasztók bármiféle befolyásolása, egyéni döntéseik „terelése"? Nem jelenti ez a fogyasztók választási szabadságának durva megsértését? Még 1969-ben, egy társadalmi vita során 61 levelet kapott a Magyar Életszínvonal Bizottság. E levelek egyikének a szerzője fogalmazta meg az alábbi gondolatokat, melyekkel én teljesen egyetértek. Idézem: ,,Míg egyrészről nem kényszeríthetjük rá az emberekre a szocailista életmód valamiféle elképzelt utópiáját, mert ennek ... az emberek mindennapi tevékenységében és tevékenységéből kell kialakulnia, nekik maguknak kell létrehozniuk, másrészről nem mondhatunk le arról sem, hogy ezt befolyásoljuk ... a szocializmus alapvető érdekei szempontjából. Ez konkrétan annyit jelent, . . ., hogy míg egyre bővítenünk kell a fogyasztó választási lehetőségét az árupiacon, továbbra sem szabad lemondanunk arról, hogy választását társadalmilag befolyásoljuk, főként az * Itt három megjegyzést kell tennem: — az itt következő felsorolás még folytatható lenne. Célom azonban nem a modell részletes leírása, csupán leglényegesebb jellemzőinek felsorolása; — a leírt követelmények többsége napjainkban is megvalósul; szerepelnek azonban olyan alapelvek is, amelyek következetes érvényesítése eddig még nem történt meg; — az itt vázolt modell, mint fogyasztási célrendszer a jelen és a közeljövő gazdasági helyzetét, s az ezen nyugvó társadalompolitikai feladatokat tükrözi. A fogyasztási modell konkrét tartalma természetesen a fejlődés során változik. 69