Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

egészséges és kulturált életmód . . . követelményei szempontjából."

3 (Az én kiemeléseim — K. I.) A társadalmi érdekek alapján kimunkált preferenciacéloknak megfelelő fogyasztásterelés nem jelenti a fogyasztók manipulálását. A manipuláció lényege ugyanis: meghatározott egyént vagy csoportot saját érdekeivel ellentétes tevékenységre ösztönöznek. A preferenciák érvényesítése által nem csorbulnak a fogyasztó egyén jogai, érdekei, sőt: éppen ez a „befolyásolás" vezeti rá a korszerű, egészséges és kulturált fogyasztási minta kialakítására. A szocialista államnak tehát határozott fogyasztási célrendszerrel kell rendelkeznie, e céloknak megfelelő preferenciarendszert kell kialakítani, és ez utóbbi érvényesítése révén terelni, alakítani kell a fogyasztást, erősítve a szocialista vonásokat! A magyar fogyasztási szerkezet néhány megváltoztatandó vonása Magyarországon a lakosság egy főre jutó fogyasztásának volumene 1950 és 1980 között több mint megháromszorozódott/' A volumennövekedés a fogyasztási struktúra nagyarányú átrendeződésével járt együtt. E szerkezetváltozás és a magyar fogyasztás jelenlegi struktúrája nem ítélhető egyértelműen pozitívnak. Először a fogyasztás egészét, a fontosabb szerkezeti változások tendenciáját vizsgálom. A fogyasztás szerkezete a javak jellege szerint5 (1968. évi árakon, százalékban) Megnevezés 1955 1965 _ 1975. Élelmiszerek 45,3 37,7 30,8 Élvezeti cikkek 12,3 12,8 14,1 Ruházkodási cikkek 10,8 11,0 10,2 Fűtés, háztartási energia 3,4 3,5 '3,8 Tartós fogyasztási cikkek 2,1 4,6 7,6 Egyéb iparoikkek 5,9 7,9 11,6 Szolgáltatások 20,2 22,5 21,9 összesen 100,0 100,0 100,0 A fogyasztás szerkezetének átalakulása tükrözi gazdasági fejlődésünket, a változások iránya megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Az élelmiszerfogyasztás részarányának csökkenése, a tartós fogyasztási cikkek összfogyasztáson belüli erőteljes részaránynövekedése jólétünk növekedését kifejező, pozitív változás. (1979-ben — folyóáras adatok alapján számítva — az élelmiszer-fogyasztás részaránya 28,7%. A tartós fogyasztási cikkek összfogyasztáson belüli aránya pedig 7,8%. — Az adatok forrása: Magyarország 1980. Statisztikai adatok. KSH, Budapest, 12. old.) Találkozunk azonban nem kívánatos jelenségekkel is. A magyar élelmiszer-fogyasztás továbbra sem nevezhető korszerűnek, nem felel meg a biológiailag indokolt követelményeknek. A ruházkodási cikkek részaránya —• két évtizedes időtávon is — lényegében változatlan. Míg az egy lakosra jutó élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi össze70 V