Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

vetkeznek, s éppen a szocializmus belső lényegéből fakadóan nem valósulnak meg automatikusan, hanem a párt és a szocialista állam tudatos gazdaságpolitikája és társadalompolitikája révén ... A szocialista fogyasztási modell tehát egyben célrendszer, tervmodell is."

1 (Az idézetben a szerző kiemelései.) E célrendszer minél pontosabb kimunkálása napirenden levő feladat. A kutatások során azt is elemzik, milyen szignifikáns különbségek állapíthatók meg a kapitalizmus és a szocializmus fogyasztási modelljében. Mert — természetesen — a két eltérő társadalmi-gazdasági rendszer e szférában is jelentős eltéréseket mutat. Mi adja meg a különböző társadalmi rendszerek fogyasztási modelljeinek specifikumát? Alapvetően a fogyasztás módja, társadalmi meghatározottsága. Konkrétabban: a fogyasztási struktúra; a családok fogyasztási színvonalának differenciái, illetve nivelláltsága; a fogyasztás fejlődésének egyenletessége vagy ingadozásai; a társadalmi fogyasztási alapok súlya és felhasználása — lényegében tehát a jövedelemelosztás nivellált, illetve erősen differenciált volta, valamint a tőkés- és a szocialista országok lényegesen eltérő árstruktúrája. Ma még korai lenne a fejlett szocialista társadalom pontosan kimunkált fogyasztási modelljéről beszélni. A kutatások jelenleg is intenzíven folynak. A modell legalapvetőbb sajátosságai azonban — ismerve a szocialista gazdaság általános működési feltételeit és termelőmódunk jelenlegi fejlettségi szintjét — körvonalazhatók. A szocializmus fogyasztási modellje Mindenekelőtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szocialista társadalomban a lakosság fogyasztása nem gyökeresen más, mint a hasonló fejlettségű tőkés országokban. Ennek az az oka, hogy a fogyasztási szerkezet egyik alapvető meghatározója a termelőerők állapota, a gazdaság fejlettségi szintje. Ugyanakkor a fogyasztói szemléletre, fogyasztói szokásokra — s ezeken keresztül — a fogyasztás szerkezetére a társadalmi viszonyok is jelentős hatást gyakorolnak. Éppen ezért az is bizonyos, hogy a fogyasztás szocialista modellje nem lényegtelen vonásokban el is tér a kapitalizmusban kialakult fogyasztási szerkezettől. Ha mármost a leglényegesebb eltérésekre, a szocialista fogyasztási modell legalapvetőbb sajátosságaira irányítjuk figyelmünket, a legtömörebben ezen sajátszerűségek lényege így határozható meg: a szocializmusban a fogyasztást humanizálni kell, ez következik társadalmunk értékrendjéből. Hoch Róbert ezt a következőképpen fogalmazza meg: „ ... olyan modellt szorgalmazunk, amely a fogyasztást — és szélesebben: az emberek életének a módját — humanizálja. Valóban: ez a fogyasztás szocialista modelljének a lényege. A fogyasztás olyan ... struktúrájának kialakítására törekszünk, amely az egész lakosság számára biztosítja az egészséges és kulturált életet, a szükségletek harmonikus kifejlesztését és kielégítését; végső soron annak a feltételeit, hogy az emberek mindenoldalúan kibontakoztathassák képességeiket, kifejlődhessék a közösségben élő ember személyisége."

2 68