Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

GONDOLATOK A FOGYASZTÁS BEFOLYÁSOLÁSÁNAK CÉLJAIRÓL, LEHETŐSÉGIRŐL ÉS ESZKÖZEIRŐL* DR. KÁDEK ISTVÁN A fogyasztási modell fogalma A szocialista országok közgazdászkutatói az utóbbi években egyre elmélyültebb vizsgálódásokat folytatnak a fogyasztói szokások, jellemzők, terén és az életmód-témában. Az érdeklődés megélénkülése e területeken természetes. Az életszínvonal elért fejlettségi fokán már nem csupán a „mennyit termeljünk?", hanem — hangsúlyozottabban — a „milyen választékokat milyen minőségben termeljünk, illetve importáljunk?" az alapvető kérdés. Az elmúlt három és fél évtized nemcsak egyre több és jobb terméket és szolgáltatást, hanem igényes fogyasztót is produkált;** többé már nem elégedhetünk meg a kereslet és kínálat főbb áru csoportonkénti strukturális megfelelésével; a kínálati szerkezetnek rugalmasabban kell reagálnia a kereslet rezdüléseire. A kereslet, illetve a keresletváltozás, végsősoron a fogyasztói igények, szokások, a fogyasztási szerkezet konkrét közgazdasági vizsgálata nemcsak elméleti jelentőségű, hanem a gyakorlati gazdaságpolitika által is szorgalmazott feladat. A fogyasztói szokások vizsgálata és a megélénkülő szükségletkutatás során egyre gyakrabban bukkan fel a fogyasztási modell fogalma. E fogalom alatt a fogyasztás színvonalának és struktúrájának a vizsgált termelési mód adott fejlettségi fokán tapasztalható, általános jellemző vonásait értik. A szocialista fogyasztási modell kategóriája kettős tartalmú. „Egyfelől ennek a modellnek is tükröznie kell a valóságos állapotot és folyamatokat (leíró és elemző modell). Másfelől — és ez a szocialista modell specifikuma — fel kell tárnia azokat a lehetőségeket és követelményeket, amelyek a szocialista termelési módból kö* Ebben a tanulmányomban az 1975—79. közötti magyar árrendszert, valamint ugyanezen időszakból származó fogyasztási adatokat elemeztem. A bemutatott folyamatok, valamint az árrendszer fogyasztást-íterelő szerepéről mondottak napjainkban is érvényesek. E rövid tanulmány egy — a fogyasztói árrendszert életszínvonalpolitikai aspektusból vizsgáló és minősítő — nagyobb munka része. (Az árak és az életszínvonal néhány összefüggése, különös tekintettel a fogyasztóiár-eltérítések jövedelemmódosító és fogyasztást terelő szerepére — doktori disszertáció, 1980.) ** A fogyasztó igényesebbé válása annak ellenére, vagy azzal £gyütt igaz, hogy a fogyasztó lényegében még ma is „kiszolgáltatott" a — főként belföldi viszonylatban — kevésbé igényes termelőnek. A 68-as mechanizmusreform — a szándékok szerint — kínálati versenyt teremtett volna. Ez azonban nem, illetve csak nagyon részlegesen valósult meg! 5* 67