Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Tóth Vilmos: A mindennapi tudat és a vallásosság

adott válasz között. Több válaszadó, aki hisz isten létezésében, nem hisz a vallási tanítások igazságában, de fordított jelenség is előfordult. Utóbbiak közül néhányan melléírták, hogy a vallás erkölcsi tanításaiban hisznek. Ez felhívja a figyelmünket arra a problémára, hogy a vallás, mint a magánélet erkölcsi motiválója még jelentős szerepet játszik, hogy az emberek egy részének magatartása tudattalanul is a valláserkölcsi tanítások és beidegzettségek hatása alatt áll, s ebből következően, hogy a vallás mai létezésének egyik alapját jelentik a szocialista erkölcs gyakorlatának, esetleg erkölcsi nevelésünknek bizonyos hiányosságai is. A mindennapi vallásosság egyik fontos kifejeződési módja a szertartásokon való részvétel, a szertartásokhoz való viszony. A szertartások ugyanakkor nemcsak a valláshoz kapcsolódnak, hanem az ember mindennapi életének velejárói is. A vallási szertartások hatása, intenzitása hazánkban az utóbbi években jelentősen csökkent.

1

2 Ezt bizonyítja a templomba járás alakulása is, bár ez a vallási szertartásoknak csupán egyik, s nem is leghatékonyabb formája. A felmérés erre vonatkozó eredménye a vallásos hithez hasonló képet mutat. össz. % Műszakiak % Szakmunk. % Sm. és betm. % össz. % Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Nem válaszolt: 7,6 2,8 23 6,4 5,9 6,2 9,2 1: Nem jár templomba 59,4 81,5 50 55,7 55,9 68,8 38,8 2: Ritkán 25,6 15,7 23 22,5 35,3 25 33,7 3: Vasárnaponként 7,4 — 4 5,4 2,9 — 18,3 A hit és a misén, vagy istentiszteleten való részvétel nem minden esetben találkozik. Több falusi fiatal a szülők, nagyszülők, közvetlen környezetük igénye alapján jár tempóimba, s az idősebbek közül is jelentős azok aránya, akik megszokásból. Az alkalmazkodás, a környezet elvárásainak való „megfelelés" minden vallási szertartáson való részvétel egyik hatótényezője. Az emberi élet lényeges sorsfordulóihoz — születés, házasság, halál — kötődő szertartások szerepe még jelentősebb a tempóimba járásnál, s ezek őrzik, örökítik át legerőteljesebben a hagyományokat. Az ember természetes igénye, hogy örömét, bánatát megossza embertársaival, kifejezze a közösséghez való tartozását, s egyúttal a közösség is „vállalja" az egyént, gondjaival, örömeivel. Emiatt csupán a vallásos szertartások visszaszorulásának örülhetünk, s nem egyértelműen pozitív a minden szertartással való szembefordulás tendenciája, különösen egyes értelmiségi köröknél és fiataloknál. A társadalmi szertartások arányának növekedése jelentős eredmény, de ezek nagy százaléka inkább csak „nem egyházi".

1

3 S mivel a vallással szemben a tagadás kevés, fontos az új értékek erősítése, „... lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az élő hagyományok és népi kultúra beépülését a mozgalomba, másrészt érzékennyé kell tenni a mozgalmat a változások (bizonyos értelemben a divat változásai) és nem utolsó sorban a kultúra újabb és újabb értékei és a korszerű alkotóművészet iránt".

1

4 A generációk „egymásra épülése" nemcsak az ismeretek, a tudomány, kultúra eredményeinek átörökítését biztosítja, egyúttal a vallás továbbélésének is jelentős tényezője. Az Egri Finomszerelvénygyár megkérdezett dolgozói közül 4* 51