Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Tóth Vilmos: A mindennapi tudat és a vallásosság

— nem számítva a 11 százalékos válaszelmaradást — 20,8% azok aránya, akik gyermeküket vallásos szellemben nevelik, illetve, ha lesz gyermekük, úgy akarják nevelni, talán főként a korábban említett valláserkölcsi szemlélet miatt. A vallás megszűnését alapvetően elősegíti az alapjait kiváltó társadalmi viszonyok megszüntetése, elhalása mégsem következik be automatikusan. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha társadalmi méretekben alapjai meg is szűnnek, bizonyos létviszonyok, egyes emberek létfeltételei — átmenetileg — ma is ilyen alapul szolgálhatnak, s ezért ,,A meglevő reális vallási formák, nézetek, szervezetek úgy, mint meghatározott társadalmi szükségletek sajátos realizációi jelentkeznek."

1

5 Tovább kell tehát tökéletesíteni a társadalmi viszonyokat, a szocialista közösségformálást, még többet kell törődni a magukra maradt, s viszonylag nehezebb körülmények között élő emberekkel, bevonni őket a közéletbe, érzelmi szükségleteiket kielégítő élményeket kell biztosítani számukra. Ehhez kapcsolódóan „... a vallás szocializmusbeli leküzdésének társadalmi folyamatában nem annyira a vallási ideológiával való konfrontációnak . .. van központi szerepe, hanem inkább a megváltozott életfeltételek tömegméretű tudatosításának, a legáltalánosabb értelemben vett ismeretterjesztésnek, mely lépésről lépésre követi a korlátolt életformák felszámolandó fehér foltjait."

1

6 Mivel a vallás elhalása elsősorban az élet gyakorlati problémája, a vallás tételeinek racionális bírálata, mint már Marx is megfogalmazza, önmagában nem vezethet eredményre, s kiegészítő módszerként is csak akkor hatékony, ha az emberek, akikre irányul világnézeti „válságban" vannak, ismerik az új értékeket, de még ingadoznak, a „két értékrendszer" között. Az adminisztratív eszközök más tényezőkkel együtt egy-egy átmeneti időszakban bizonyos eredményekhez vezethetnek, de nem jelenthetik a megoldást. Napjainkban a vallás elleni harcban nem lehet a hangsúly a tagadáson, sokkal fontosabb az új tartalmak, emberi viszonyok kialakítása, erősítése, tudatosítása. Az újságok, rádió, televízió s egyéb társadalmi tényezők hatása jelentős az első szakaszban, a vallástól való elfordulásban, de ahhoz, hogy a vallástalanságból az emberek tudatos ateistákká, tudatos marxista világnézettel rendelkezőkké váljanak, még intenzív és sokoldalú nevelési tevékenység szükséges. Törekedni kell a vallás reprodukálódási csatornáinak lezárására, amellett is, hogy a megváltozott életmód objektíve egyre inkább gátolja a reprodukálódást. Tovább kell munkálkodni a szocialista erkölcs tökéletesítésén. A vallás elleni harc egyébként sem szakítható ki a tudatformálás egész rendszeréből, nem választható el a többi társadalmi tudatforma szocialista tartalmainak fejlesztésétől, csak előbbiekkel szoros kapcsolatban, s a létformálással együtt vezethet tényleges eredményre. A mindennapi tudatban — a pozitív változások ellenére is — napjainkban még jelentős a vallás szerepe, főként olyan értelemben, hogy sok ember gondolkodásában tudattalanul vagy tudatosan „jelen van" a vallási motiváció, de intenzitása mindenütt csökken. Az eddigi fejlődés arra enged következtetni, hogy társadalmunk dinamikus fejlődése, s a hatékony tudatformálás eredményeként szerepe egyre inkább csökken, perifériális jellegű lesz. Ezzel a mindennapi tudat fokozatosan megszabadul egyik fő „fékezőjétől", lehetőséget adva az új tartalmak gyorsabb beépülésének, s a mindennapi tudat lehetőségein belül az ismeretek marxista világnézeten alapuló rendeződésének. 52 4