Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Forgó Sándor: Az oktatástechnológia tantárgy tanításának nevelésszociológiai elemzése

tosan, hanem kampányszerűen. Az ismeretek tartósságának pedig nagy ellensége a rohammunka, a nem folyamatos, az időben el nem osztott tanulás. A hallgatóink korábbi ismeretei előtt az új tananyag, így csupán elsuhan és nem áll meg, hogy bevésődjék. Az információ-hordozók kiválasztása és felhasználása terén viszont — mégha részben is — pozitív véleményváltozást jeleztek a hallgatók. Ez azt jelenti, hogy hallgatóink ismerik a médiumok kiválasztásának és felhasználásának kritériumait és képesek is bátran alkalmazni a tanult algoritmusokat. A hallgatók 60 százaléka érzi úgy, hogy a tanult eszközöket mind elméletileg, mind gyakorlatilag megismerte. Az oktatástechnológia átfogó jellegét bizonyítja a hallgatók pálya iránti érdeklődésének növekedése. Ez különösen a műszaki és természettudományi végzettségű hallgatóknál volt feltűnő, de figyelemreméltó a humán jellegű szakosok pálya iránti érdeklődésnövekedésének a mértéke. Az utóbbiaknak sikerült bebizonyítani, hogy nincs született műszaki analfabéta és a műszaki ismeretek elsajátítására, valamint a manuális tevékenységek elvégzésére ők is ugyanúgy képesek, mint mások. Tantárgyhoz való viszonyulás a társadalmi rétegződés alapján Az adatok arról vallanak, hogy a tantárgyi viszonyulás a tanórára felkészülés tekintetében a szülők társadalmi rétegétől független. Különböző társadalmi csoportba tartozó szülők gyermekei közelítőleg egyforma időt fordítanak a felkészülésre, azonos számban hiányoznak — kivéve a betegség miatti hiányzást —, amely az alkalmazotti kategóriában kétszeres a fizikaiakéhoz képest. A magyarázat az alkalmazotti foglalkozás-kategóriában a szülők liberalizmusában keresendő, és az igazolási lehetőségek nagyobb számából adódhat. Az órákon az oktatást széles körű (bemért hatékonyságú) audiovizuális bemutatás segítette. Ez a tény hívta fel a figyelmet arra, hogy megkérdezzük a hallgatókat arról, hogy az alkalmazott AV-eszközök közelebb hozták, vagy távolították-e a tanárt az órán a hallgatóktól. Itt a válaszok már rétegfüggőséget mutattak. A fizikai foglalkozású szülők gyermekeinek 50 százaléka ítélte úgy, hogy közelebb hozták az eszközök a tanárt, míg az alkalmazotti kategóriában csupán 38 százalék, viszont az utóbbi réteghez tartozók 13 százaléka azt válaszolta, hogy az eszközök kifejezetten távolították a tanárt a hallgatóságtól. Mindenképpen figyelemreméltó tehát az alkalmazotti származású hallgatók kritikusabb vélemény-nyilvánítása. A pálya iránti érdeklődés — mégha részben is — a fizikai származású hallgatók 61 százalékánál növekedett, míg a szellemieknél csupán ez 40 százalék. A tanárhoz való viszonyulás, mint a szociális rétegződés függvénye A tanórai metakommunikatív kapcsolatot jónak nevezte a fizikai foglalkozású szülők gyermekeinek kétharmada, míg az alkalmazotti rétegen belül ez nem érte el az 50 százalékot. Ugyancsak pozitív képet adtak a tanár stílusának megítélésekor, mivel a 84 százalékuk ítélte kombinatívnak a tanárt az órán. Az oktatástechnológiai órákon igyekszünk példamutatóan alkalmazni .390