Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Forgó Sándor: Az oktatástechnológia tantárgy tanításának nevelésszociológiai elemzése

az eszközöket. Ezt azért tesszük, hogy legyen a hallgatóknak (egy) modelljük, akire emlékeznek, akit követni tudnak majd. De vajon az eszközkezelési példaadás nem megy-e a személyes ráhatás rovására? A hallgatóság figyelmének lekötése és az eszközök kezelése nagyfokú figyelem-terjedelmet és koncentrációt igényel az oktatótól. A tanár az előadás alatt az eszközök működtetése miatt kevesebbet tud figyelni a hallgatókra. Vajon elég-e a hallgatóknak a megmaradt tanári figyelem? Hogyan lehetne optimalizálni a figyelem-fluktuációt? Az utóbbira csak úgy lehet helyesen válaszolni, ha szem előtt tartjuk a figyelem-megosztási törvényeket. Csak az olyan tanárnál nem megy a metakommuniktatív kapcsolat rovására az eszközkezelés, aki nagyfokú biztonsággal képes működtetni az eszközöket. Ezt a szemléletet igyekszünk sugalmazni előadásaink alatt személyes példaadásai, illetve mikor gyakorlatokra kerül a sor, akkor felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy gyakorló pedagógusként csak akkor alkalmazzanak oktatástechnikai eszközt, ha meggyőződtek előtte annak üzembiztonságáról és begyakorolták a működtetéshez szükséges mozdulatokat. összegzések, javaslatok Nevelésszociológiai következtetések Az intézményünkbe felvett hallgatóink jövedelem-eloszlása az országos átlag alatt van. Hallgatóink családjának az egy főre jutó jövedelme az apa foglalkozása alapján — a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint rétegspecifikus. A fizikai dolgozók alacsonyabb, míg a nem fizikai foglalkozású szülők magasabb kimutatható jövedelemszinttel rendelkeznek. Az otthonokban levő modern kommunikációs eszközök beszerzési lehetősége, a magasabb jövedelmű (vezető, értelmiségi) családokban nagyobb mint a többiekben. Az ebbe a csoportba tartozó hallgatók oktatástechnológiából várt osztályzatai magasabb értéket mutatnak. Az oktatástechnológiából kapott osztályzatok viszont nem mutatnak rétegspecifikusságot, tehát a tantárgy képes kompenzálni a társadalmi egyenlőtlenségből fakadó igényeket. A pályaválasztási motívumokról — A fizikai dolgozók gyermekeinek pályaválasztása nagy részüknél döntően saját elhatározásból történt. Közülük senkit sem irányítottak más pedagógusképző intézményből, és kevesen jelölték szüleiket a pályaválasztást inspiráló személyként. Többségük családon kívüli személyt — ritkán tanárt — jelölt meg. — A pályaválasztás a fizikai dolgozók gyermekeinél hamarább eldől, ami nemcsak a céltudatos felkészülést jelentheti, hanem inkább a kevesebb pályaválasztási alternatívát is. — Pályaválasztásukat — csakúgy mint az önmegvalósítási elképzeléseiket ezen a pályán — sikeresebbnek ítélik, mint a nem fizikai dolgozók gyermekei. Az alkalmazotti társadalmi réteghez tartozó szülők nagyobb mértékben .391