Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Forgó Sándor: Az oktatástechnológia tantárgy tanításának nevelésszociológiai elemzése

AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIA TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉSE FORGÓ SÁNDOR Általános és középiskolákban már kimutatták a tanulók rétegspecifikus helyzetét. Felmerül a kérdés, hogy mennyiben viszik magukkal a már főiskolai hallgatók, ha nem is a hátrányos, de megkülönböztetett figyelmet igénylő családi mikrokultúrát. Szociológiai vizsgálatok tömege ugyanis azt bizonyítja, hogy a különböző osztályhoz, réteghez tartozó tanulók, tanulási és előrejutási lehetőségei nem egyenlőek. Vajon a pedagóguspálya választása segít-e ezt kompenzálni? Ez a pálya az egyik legrövidebb képzési idejű, és kellő társadalomtudományi ismereteket ad a hallgatóknak. Ha nem kompenzál, akkor képes-e a hallgató az évekig tartó tanulmányai után azonos eséllyel indulni a pályán, mint a nálánál kvalifikáltabb végzettségűek, vagy azok. akik nem tanultak tovább. A szociális helyzet megőrzésére szolgálnak a diákjóléti juttatások, azonban ezek az iskola befejeztével megszűnnek. Felmérések és tézisek szerint, a meglevő és állandó munkamegosztási és tulajdonviszonyok minden egymást követő nemzedékeken keresztül újratermelődnek, és az újabbakban ismét megjelennek a korábbiakban is létező érdek-elkülönülések és szövetségek. Ezen kívül a most végző generáció tagjai úgy érzik, hogy nincs egyenlő esélyük az előbbrejutásra, mert történelmileg akkor kapnak képesítést, amikor még éppen nincs „őrségváltás"'. Ez a szemlélet szkeptikus megjegyzésekben, időnkénti közéleti-társadalmi tevékenység sokszor tudatos visszafogásában jelentkezik. A hallgatók beállítódása az iskola típusához — sokszor a közösségi eszményekhez — a tantárgyakhoz, annak egyes témáihoz, sőt az önmagukról adott értékelések ellentétek — mert nem mindig kapnak gyakori megerősítést, vagy kioltást egy esemény, vagy modell láttán — így referencia hiányában nem véletlen, hogy könnyen elvesztik orientációs képességüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hallgatók nemcsak a szakmai irányítást igénylik, hanem a mindennapos törődést is. A társadalmi, szociológiai problémák iránt — saját helyzetükön keresztül is — érdeklődnek és el kívánnak igazodni a szűkebb és tágabb társadalmi csoportokban. Kutatási, felmérési eredményekre kíváncsiak, közzétételükre igényt tartanak. A vizsgálat körülményei A felmérés másodéves főiskolai hallgatóknál történt, akik mögött már egy egész éves főiskolai tapasztalat állt. Az elemzés az 1979—80-as tanévre nyúlik vissza. A hallgatók számára az első év —, amely számukra egyben pedagógiai próbatétel is volt — már megadta az első és a sok évre szóló élményt. A másod.383