Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Bertha Csilla: W. B. Yeats drámaírói útkeresése

ironikus befejezés: miközben Cuchulain őrjöngve száll szembe a tenger hullámaival, a Vak fölismeri a helyzet előnyét: mivel mindenki Cuchulaint nézi, lehet lopni az üres házakból. Az értékek összemérhetetlensége, a két szint közötti kiáltó szakadék fájdalmasan mutatja: a vegetációs élet folytatódik a hős nélkül is, a magasabb rendű értékrend bukása után is. Yeats az elvont jelentéssíkokat sikeresen tudta egybeolvasztani a tőle szokatlanul realistán motivált, fölépített egyéni tragédiával, gazdagabb felszíni realizmussal, s így ebben a drámában általa ritkán elért drámai intenzitást tudott teremteni. A természetfölötti erők itt nem direkt módon jelennek meg, szólnak bele az ember sorsába, de ettől nem kevésbé létezőek és jelentősek, mint a korábbi drámákban, csak itt erősebben a látható emberi szférára helyeződik a hangsúly, s a transzcendencia is az emberen keresztül érvényesül. Ezért fogadhatóbb el a közönség egy szélesebb rétege számára, s ezért ért el nagy sikert már Yeats korában is. Yeats drámai műformája az egyfelvonásos; ebben tudta leginkább megközelíteni — már amikor sikerült — a drámai feszültséget, feszességet, intenzitást. Ez a rövid formában való építkezés, az egyetlen mozzanatra való koncentrálás felelt meg leginkább elgondolásainak, hiszen szerinte cselekményből csak annyi kell, amennyi a közvetítendő érzést megmutathatja, a jellemzés szükségtelen, a hőst csak a krízis pillanatában kell megragadni. Az erőtlen, laza szerkezetű, sok irreleváns részletet tartlamazó Egyszarvú a csillagokból (The Unicom from the Stars, 1908) is bizonyítja, hogy nem a Yeats képzeletéhez illő a háromfelvonásos drámaforma. Annál érdekesebb kísérlet A zöld sisak (The Green Helmet, 1910). Ez az első olyan Yeats-dráma, amely bohózatból emeli ki a hősiességet, ahol a komoly, ünnepélyes, az emelkedett együtt létezik a vulgárissal, a köznapival (s nem mint külön futó fő- és mellékcselekményszál). S amely előadásmódjával megteremti a Yeatstől áhított távolságot a néző hétköznapi valósága és a színpad világa között, s ahol a szimbolizmus és stilizálás kizárja az illúziókeltést. A felszíni realizmus, az ok-okozati, logikai építkezés hiánya a mélyebb jelentéssíkra irányítja a figyelmet. Cuchulain ereje teljében levő hős, aki vállalja, amit rámér a végzet, s szemrebbenés nélkül mer szembenézni a halállal is. Egyértelműbb, komplikációmentesebb a választása, mint A baile-i partokon című drámában. Mivel személyiségjegyek alig egyénítik Cuchulaint, tisztábban tudja a Hős őstípusát megjeleníteni, s jobban beleillik a darab rituális-mitikus szerkezetébe. Mint R. Taylor is megállapítja erről a szerkezetről: ,,Az egyes epizódokat, amelyek Cuchulain hősi nagyságát és spontaneitását, mint az emberi magatartás egyetemes modelljét mutatják, a vállalkozás, a halál és megújulás mitikus rendje fogja össze."

1

6 Vagy nevezhetnénk így is: a sors kihívása, megsemmisülés (áldozat), fölmagasztaltatás. A hármasság többszörösen is jelen van a szerkezetben. Maguk a hősök is hárman vannak, s Cuchulain háromszor próbál a rivalizálásból, veszekedésből rendet, harmóniát teremteni. Mindegyik epizódból Cuchulain vitathatatlan fölénye derül ki — éppen azáltal, hogy ő nem rivalizál, nagylelkűsége, magasabbrendűsége éppen abban mutatkozik meg, hogy magát lealacsonyítva a többiek közé sorolja egyenrangúként. Legmagasabbra akkor emelkedik, amikor kész önmaga feláldozására, a mások tette következményének a vállalására. Mint a kereszténységbe is átment ősi természetmítoszi áldozatmotívum: az újjászületéshez, megdicsőüléshez előbb le kell alacsonyodni, meg kell halni. .308