Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Bertha Csilla: W. B. Yeats drámaírói útkeresése

Ilyenformán emberi és emberfölötti találkozik Cuchulainben magában is, de konkrétabban megtestesítve az emberek és a Vörös Ember konfrontációjában. A Vörös Ember az ír folklórból, a tündérek birodalmából lép elő, hogy beleszóljon az emberek sorsába. Ö szítja a viszályt is, de ő szolgáltat igazságot is az alantas támadások, veszekedések között is tisztán, hősiesen viselkedő Cuchulainnek. Benne konkrét alakban sűrűsödik össze az a hatalom, amely láthatatlanul, de természetfölötti erővel irányítja az emberek cselekedeteit. A hősi és transzcendens szintet a bohózat harsánysága; a többi szereplő közönséges voltának szatirikus megjelenítése csak segít fölmagasítani. Itt is három fokozat érvényesül: az enyhén nevetségestől a komikuson át a groteszkbe hajló gúnyig. A színpadi dekorativitás is az illúziókeltés elkerülését, a hétköznapi realitásoktól való távolságtartást szolgálja. Korábban sehol nem dolgozta ki Yeats olyan tudatosan és pontosan a színeffektusokat, mint ebben a darabban. Kemény, primér színek (vörös, narancsvörös, zöld, fekete) uralják a színt, szimbolikus jelentőségük szembeszökő. Például a zöldé: a szereplők, a természetfölöttiek kivételével, mind valamilyen árnyalatú zöld ruhát viselnek, s zöldes fény árad a szobába — a természet színe. Cuchulain hosszú zöld köpenyében, a végén a zöld sisakkal a fején, mint a természeti világ megkoronázott királya. De a zöld Írország színe is, viselhetnek ezért is zöldet a régi legendából előlépő alakok. Ugyanakkor a tenger zöldes csillogása valami misztikus fénnyel lengi körül a játékot, csak anynyira, hogy a természetfölötti közelségének a borzongása érezhető legyen, de semmiképpen nem kelt olyan lágy, ködös, álombeli hangulatot, mint a korai szimbolikus Árnyas vizekben. Ellenkezőleg, Yeats maga is jelzi a szerzői utasításban, hogy „szándékosan vad és meghökkentő hatásra"

1

7 törekedett a színpadi jelenségekkel, köztük a szellem vörösbe öltözött, hangsúlyozottan magas figurájával. Ebben a drámában tudta Yeats először elérni, hogy az elvont gondolatok és mély érzések pontos, határozott, konkrét formát öltsenek, s erős és teljesen újszerű színpadszerűségükkel hassanak. Yeats első korszakának drámáiban sokféle kísérletet tett, hogy gondolatainak megfelelő formát találjon. Ezekben a darabokban több-kevesebb aktualitással, a nemzeti mozgalomra való utalással mindig a két világ — földi és természetfölötti — találkozása, egymásra hatása, a teljes valóság, a végső igazságok, a tökéletesség, vagy az ahhoz vezető magatartásformák keresése áll a középpontban. Ezeket a tartalmakat nyilvánvalóan lehetetlen volt a hagyományos realista dráma keretei között kifejezésre juttatni, s a szimbolista dráma — ahogyan a francia vagy a velük rokon szimbolistáknál látta — pedig túlságosan ködös, határozatlan volt ahhoz, hogy a Yeats által fölkeltett hatalmas szenvedélyek beleilleszkedjenek, s hogy konkréttá, megfoghatóvá lehessenek a transzcendens tartalmak. Korai drámáiban, bár nagyon sok újítást vezetett be Yeats, sok sikeres részletmegoldás született, nem állt össze egy újfajta egységes eszközrendszer. Ez csak következő korszakában (1913—14 után), a japán nó játékokkal való megismerkedés következtében valósult meg, amelyek megerősítették korábbi elképzeléseit, s érzés- és formavilágukkal jelentősen befolyásolták drámaművészetét. .309