Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Koncsos Ferenc: Humanizmus és szerelem

HUMANIZMUS ÉS SZERELEM KONCSOS FERENC „Csak az kell, ki teljes ember! Legboldogabbnak is, példának is csak az kell, ki a csúcsokra küzdve is tépelődőn halad fel! Szerelem? Munka? Vagy: összefűző közösség? Nincs alku! Mind a három!" (Garai Gábor) A szocialista társadalom fejlettebb szakaszában az erkölcsi rendszer egyre érettebbé válik, mindinkább megnyilvánítja humánus arculatát. A fejlődés folyamatában a társadalom sok vonatkozásban minőségileg megváltozik, s e minőségi változás az emberi viszonyokban is sokoldalúan megmutatkozik. A társadalom fejlődési tendenciája biztosítja a közéleti és magánéleti tevékenységformák egységesülését. Az egyén számára nemcsak lehetségessé, hanem követelménnyé is teszi az egyre magasabb fokú érettséget, a szellemi érzékenységet, a tapintatot, a teljesebb önmegvalósulást. A szocialista humanizmus eredményei nyomon követhetők a nemek kapcsolatában is. A szerelmet ebben az esetben nem mint pszichikus jelenséget, hanem mint emberek közötti viszonyt vizsgáljuk. A teljesség igénye nélkül arra keresünk választ, hogy a közös érdekek alapján létrejött kapcsolat hogyan aktivizálja a partnerek személyiségét, jelentősége túlmutat-e a magánélet viszonyain, képes-e teljesebbé tenni az egyén életét, hatékonyabbá tevékenységét. A szocialista humanizmus gyakorlata a társadalmi feltételek átalakításával lehetővé teszi, hogy a szerelemben egyre jelentősebbé váljék az emberi tartalom, a szellemi közösség, amely gazdagabbá teszi a személyiséget, erkölcsösebbé a kapcsolatot. A humanizmus-eszmények és a nemek kapcsolatának társadalmi meghatározottsága A szerelem a humanizációs folyamat eredménye, amely a különböző korokban megjelent humanizmus-eszmények elképzeléseit magában rejti. A humanizmusnak meghatározott erkölcsi aspektusa volt megjelenésétől, hiszen maga az erkölcs kialakulása abból a felismerésből ered, hogy az együttélés, sőt végeredményben az egész emberi élet lehetetlen, ha hiányzik a kapcsolatokban az együttérzés, tisztelet, szeretet érzése, és hogy az embereknek emberi módon kell érintkezniük egymással. Az emberi mód azonban mindig az emberi lényegnek 2* 19