Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe

származtatják. Különösen vitás e nyelvemlék keletkezésének helye és módja. A nyelvezete is problematikus. Vajon valamelyik nyelvjárásban vagy valamely keverékszláv, esetleg önálló szláv nyelven íródott-e? Vannak, akik az eredetiségét is kétségbevonják, és ezek véleménye szerint csak az eredeti későbbi időből származó másolatai maradtak ránk. Birnbaum úgy véli, hogy az egyik legrégibb eredeti óegyháziszláv nyelvemlékről van szó, de nem állja meg a helyét az az állítás sem, mintha a ránk maradt példány a 19. századból való hamisítás lenne. Birnbaum szerint Stieber elmélete nem helytálló és részletesen megcáfolja érveit. Hogy csak egyre mutassunk rá: a fennmaradt kézirat másolója keveri a z (< g az e előtt) és a 2 (<dj, ami sajátosan cseh és délnyugati szlovák, illetve „morva" reflex) hangokat. Ha a KL nyelvezete hű és hamisítatlan visszatükröződése lenne egy valamikor beszélt nyelvjárásnak, mint ahogy ezt Stieber feltételezi, akkor a másolásnál ilyen bizonytalanság aligha fordulhatott volna elő, mert a g>z (e előtt) hangváltakozás, mint ismeretes, az egész szláv nyelvterületen végbement. Hogy a KL eredetével kapcsolatban Horvátország és különösen Dalmácia jöhet számításba, nemcsak az a tény szól. hogy itt egy római szertartású glagolicával írott misekönyvről van szó, hanem az a történeti megfontolás is, hogy Metód tanítványai kiűzetésük után a Nagy Morva Birodalomból, ezek egy része ideiglenesen, mások bizonyára tartósan Horvátországban és különösen a horvát Dalmáciában találtak menedéket. Egy további erős bizonyíték arra, hogy a KL fennmaradt példánya horvát (közelebbről meghatározva: dalmát) területen keletkezett, természetesen még az a körülmény is, hogy a KL első oldala minden valószínűség szerint, szintén erről a területről, a 12. század elejéről származik. 9. Az orosz nyelvtanok vitatott problémái közé tartoznak az ún. predikativ határozószók. Birnbaum ezekkel is foglalkozik. Ezeket a valódi határozószókkal ellentétben — amelyek melléknevek, igék és főnevek jelentését csak módosítják — az jellemzi, hogy önállóbb funkciókat is szoktak kapni, esetleg mondatértékkel is fellépnek (1. Papp Ferenc Könyv az orosz nyelvről, Gondolat, 1979. 241) ezért ezeket a legújabb orosz nyelvtanok külön szófaji kategóriaként kezelik. Rendszerint állapotot fejeznek ki és valamely segédigével együtt mondatot alkotnak, pl. mne nado, mne nuzno. Ezek a határozószók alkalmasak a modalitás kifejezésére, ragozhatatlanok és — mint láttuk — állítmányi értékük van. (Teplo, rano, udobno stb.) Birnbaum ezt a problémát vizsgálja meg a lengyel nyelv anyagán Über einige Ansatze zu einer prádikativen Zustandekategorie im Polnischen c. tanulmányában (WdSL, Köln—Wien, 1976: 6—21). 10. A nyelvészet egyik legérdekesebb ágazata a névtan, amely nemcsak széles körű nyelvészeti, hanem igen alapos történelmi és néprajzi ismereteket is követel a vele foglalkozótól. Birnbaum kutatásai erre a területre is kiterjednek. A következőkben két effajta tanulmányának az ismertetésére kerül sor, amelyek közül az egyik címe: Der österreichische Jasomirgott und die frühere Verbreitung der Alpenslaven (Urslovenen) — AnzfslPh, Graz 1977:33—48. Ismeretes, hogy Bécs egyik legrégibb városrészében, az I. kerület közepén van egy kis utca, amelynek kicsit sajátosan hangzó neve van: Jasomirgottstrasse. Etimológiája mindmáig homályos, állítólag Ausztria első hercegének, a bábenbergi nemzetségből származó II. Henrik volt a mellékneve, aki 1177. I. 13-án halt meg. Az utca nevét egyesek szláv, lengyel és különösen cseh .165