Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Lisztóczky László: Egy Radnóti-vers motívumrendszere. Gondolatok az Erőltetett menetről

A földre bukás megsejtetett pillanatától az újbóli, hirtelen elhatározott feltápászkodásig tartó vívódó lelkiállapot személyes élményeken alapuló átélése és koncentrált, hiteles leírása a költemény. Ebbe a „termékeny pillanat"-ba sűríti fogolysorsának minden gyötrelmét és tanulságát. Önmagán túlmutató, az embersors végső kérdéseit magában rejtő pillanat ez. Gyorsan kell döntenie, mert bármelyik pillanatban eldördülhet a megígért tarkólövés: az elmúlás fenyegető közelsége kényszerít a lényeg kimondására. Ebből a határhelyzetből fakad a vers „intenzív totalitás"-a, az ábrázolt életterület tartalmának mélysége és jelentés-összefüggéseinek gazdagsága. Ezért látja olyan tisztán, világosan az élet konkrét tényeit és egyetemes összefüggéseit, állítja éles kontrasztba a jót és a rosszat. Ezért vibrálnak olyan hirtelen, meglepő vágásokkal a képek, gyorsulnak meg kavargó lendülettel az események, kerülnek egymás mellé a közeli és a távoli dolgok. Szubjektivizálódik, relativizálódik benne a tér és az idő: a konkrét, valóságos helyzetet és pillanatot a költői fantázia jelentősen kitágítja. A teljes életet festi a maga végletességében, ellentmondásaiban. A mű az egyetemes emberlétre utaló példázat és a fasizmus leleplezése, a fogolysors megörökítése és személyes vallomás egyszerre. A költő szinte a lehetetlenre, a kifej ezhetetlenre, a megoldhatatlanra vállalkozik: a halál és az idill, a pusztulás és a teremtés szélsőséges, egymást kizáró ellentétei között kell művészi összhangot alkotnia. Meg kell győznie, hogy az abszurd világban is meg lehet őrizni a reményt, az életet akarja igazolni a biztos halál tudatában, hitét vallja meg akkor, amikor annak minden észérv ellentmond. A vers minden formai eleme, fragmentuma ennek a feszültségnek a feloldását szolgálja. A művészi bravúrt, a költői teljesítmény értékét fokozza, hogy mindössze húsz sorban végzi el teljes sikerrel ezt a teljesíthetetlennek tűnő, maximális koncentrációt igénylő költői feladatot. Külsőre osztatlan a költemény. Erős érzelmi és gondolati hullámzásokat, heves ellentéteket rejt el a tagolatlanság, ugyanakkor elválaszthatatlan egymásba épülésre, egyetlen gondolatfolyamat kibontására, tudatos egységteremtésre utal. A végig magas hőfokon megszólaló szenvedély, az éles kontrasztokból adódó, növekvő feszültség a befejezésben nyeri el művészi és emberi értelmét. A drámai konfliktusokat egy klasszikus, nyugalmat árasztó, a költői tudatosságot bizonyító forma rendjébe kényszeríti, ezzel az ellentmondással is fokozva a vers hatását. Utolsó költői korszakában egyre inkább vonzódott a klasszikus versformákhoz. Minél jobban elvadult, széthullott körülötte a világ, annál fegyelmezettebb, kötöttebb formákban fejezte ki magát. A klasszikus költészet humanizmusa és formakincse élt tovább ekkori lírájában, a hagyományok erejét és tisztaságát is felhasználta a fasizmus elleni lázadásra. Ez a verse kettémetszett, páros rímű nibelungi sorokból áll. Saját alkotásai között az egyetlen, amely ezt a versformát csendíti fel. A ritmusképlet azonban már régóta élt benne, műfordításaiban csiszolta ilyen tökéletesre. Számtalan fordításából kihallatszik ez a dallam (például: Kürenberg lovag: Több mint egy éven által, Walter von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden, André Chénier: Alszom s szívem virraszt, Francis Jammes: A ház rózsával lenne itt teli). Hosszú műhelymunka kikristályosodásaként vált tehát ennyire a sajátjává, szólalt meg — kedves jelzőjét idézve — ilyen „mívesen" a ritmusalakzat. .150