Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Lisztóczky László: Egy Radnóti-vers motívumrendszere. Gondolatok az Erőltetett menetről

A címben megjelölt téma vonzotta magához ezt a középkori eredetű versformát. A kiválasztott metrum teljes mértékben összesimul a bemutatott élethelyzettel, a művészi alakítás, formakezelés nyomán tökéletesen alkalmassá válik a sorsélmény kifejezésére. A váltakozva 7—7 és 7—6 szótagonként tagoló sormetszet kiugratja a kanyargós, beláthatatlan országút rajzát: a képversek technikájából ellesett — Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút című kalligrammájának fordításában és Virág című „papírszelet"-jén alkalmazott — nyelven kívüli, nyelven túli kifejezőeszközzel él. A ritmus is a formarendező központi gondolathoz igazodik: a mozgásélményt sugalló jambusok fáradt hömpölygésű spondeusokkal váltakoznak, felkeltve az elcsigázott menetelők meg-meglassuló lábmozgását, amint lankadó erejük végső megfeszítésével vonszolják magukat a végtelen országúton. A sorok és a mondatok hosszúsága, az „és" és ,,s" kötőszók gyakorisága, a párrímek és a majdnem következetesen két szótagot összecsendítő, lágyan muzsikáló asszonáncok is a menetelés egyhangúságát, a szenvedés végtelenségét sugallják, a vers egységét erősítik. A mondatok egymásutánja, a gondolatok szembesítése is a konfliktus feloldásának logikáját követi. Múltat és jelent, álmot és valóságot, érveket és cáfolatokat párosít a költő: ellenállhatatlan dinamizmusa, drámai sodrása van a költeménynek. A teljes reménytelenségből elindulva, szinte a tézis-antitézisszintézis dialektikája alapján hullámzik, halad előre a gondolat az életigenlő zárósor megfogalmazásáig. Csupán négy mondat követi egymást a versben. Az első két mondat alkotja az első, a harmadik és a negyedik a második szerkezeti egységet. Pontosan a költemény közepén megy végbe fordulat: tíz sort tesz ki a kompozíció első és ugyanannyit a második fele. A szimmetrikus szerkezet is a mondanivaló szolgálatában áll, az egyensúlyteremtés eszköze. A mondatszerkesztés is segíti a nehéz költői feladat megoldását. Közöttük a leghosszabb a „szívében hordott" otthon szépségét részletező, majdnem a vers felét kitevő harmadik mondat: ezzel ellensúlyozza az első két mondatnak a menetelés és a pusztulás borzalmait érzékletesen láttató, az életről való lemondásra kényszerítő ténymegállapításait. Ez a hosszú versmondat készíti elő és teszi hihetővé az utolsó, csupán egy sort alkotó mondat bizakodó végkicsengését. A verszáró mondat is az egyensúlyteremtés eszköze: legyőzhetetlen akaratot, indulatot szólaltat meg, rövidségével is nyomatékos hatást kelt. Az érzések és gondolatok szabályos ívelését követik a mondatok tartalmuk szerint is: a tényeket felsorakoztató kijelentő mondatok után a harmadik mondatban óhajtó tagmondatok jelennek meg, az utolsó előtti sorban két felkiáltó, az utolsóban felszólító tagmondat található. A drámai konfliktus feloldásának eszköze az igeszemlélet változása is. Az igeidők rendszere a vers sajátos hullámzását követi: a tényrögzítő kijelentő módot a reményeknek is hangot adó, a feszültséget is oldó feltételes mód követi a harmadik mondatban, a végén kipattanó indulat felszólító módú igékben talál kifejeződést. Rejtett fokozás vonul végig a versen, hangvétele finom áttűnésekkel egyre személyesebbé válik. Az általánosból az egyes felé, a közös sors panaszából személyes vallomásba hajlik a gondolatmenet. Expozíció nélkül, magas érzelmi hőfokon kezdődik a költemény. Az első négy sorban még általános alanyt találunk. Itt a legegyetemesebb érvényű, a legabsztraktabb a megfogalmazás: a konkrét helyzet a harcaiban elbukó és mégis tovább küzdő, a mindig újrakezdés bátorságát a legnehezebb próbák .151