Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bakos József: Az első magyar nyelvű Orbis Pictus nyelv járástörténeti adatai és tanulságai

nélkül a nyugati nyelvjárásterületről adatolják az idézett szavakat. A Tudományos Gyűjtemény (1939. XII. 20) Göcsejből származtatja pizselle, Zakál az Örségből pizse—pizselle alakban. Hasonló hangsort közölnek a Nyelvőr hasábjain is Vas megyéből (Nyr. XI, 90) a Rábaközből (Nyr. XVIII. 191) és Sopron megyéből (Nyr. V, 269). Amikor azt állítjuk, hogy a fordító vidékének egyik valódi tájszavát használta fel, azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Janua 1643-as bártfai kiadásában már olvashattunk az állathívogatóból eredeztethető pise szóról is: „.. . pipiones dicuntur: piseknek (madárfiaknak, toronkácfoknak) neveztetnek . . ." (Szilágyi Benjámin fordítása). b) %r

e

a: Ez a szó az Orbis LXXXVI. fejezetében olvasható a hidac fka—palló o

ra szinonima sorban. A magyar szakirodalomban Comenius tankönyvének erre a szavára Asboth is hivatkozik (Nyr. XXIX, 561), Melich pedig azt írja, hogy ez a szó „csakis Dunántúl, Göcsejben és az Őrségben fordul elő" (vö. Nyr. XXIX, 506). S valóban, az eddigi közlemények csak a Dunántúlról, közelebbről inkább a nyugati nyelvjárásterületéről adatolják szavunkat. A Tudományos Gyűjtemény (1831. VII. 16) a „Vass Vármegyei Kemenes-allyi Járásbeli" szavak között említi: börü—bürü (.gyalog-híd'). A Nvelvőr hasábján is Vasból, Göcsejből közölik e szót (vö. pl. Nyr. XIII, 257). c) fót—kerékfót: Az Orbis LXXXIV. fejezetében a szekér részeit megnevező mesterszavak között több tájjellegű csoportnyelvi szót találunk, így a kifafa (vö. Sopron m. Nyr. V, 425), a ffirhecz szavakat is. A Nyelvőr hasábjain Sopron és Vas megyéből adatolják ezeket a szavakat. A szóbanforgó fejezetben olvashatjuk a következő mondatot: „keréktalp, az melly £(zve, ízfirkpfztetett hat talpfákbul, kerékfótukbul." A főt, a kerékfót név is jellegzetes tájszó az Orbis magyar szövegében. A magyar nyelvészeti szakirodalom eddigi közleményei is a dunántúli nyelvjárásterületekhez kötik a folt—fót (,keréktalp') szót. Varga Ignác A Felsőőrvidék nyelve című írásában (vö. Nyelv. Füz. 9. sz. 11) is megtaláljuk szavunkat. A Magyar tájszótár is a Dunántúlról (Baranya m.) keltezi. Az Orbis adata e szó Sopron megyei tájszó jellegét is valószínűsíti. d) sárgarépa—morkony) Mindkét szót a nyugati nyelvjárástípus tájszavaként értékelik és közlik az eddigi közlemények is. Kiss Sámuel a Sopron megyei táj szók között emlegeti morkony: sárgarépa alakban (vö. Tud. Gyűjt. 1840. X. 33). A Nyelvőr egyik közlése (XLII, 382) ugyancsak Sopron megyéből adatolja a sárgarépa, morkony szavakat. Imre Samu és Kálmán Béla murkon hangsorral Felsőőrről, illetőleg a Felsőőr-vidékről közlik szavunkat (vö. Nyr. LXXXIV, 361, MNy. XXXIII, 345). A sárgarépa névről Benkő Loránd is azt írja, hogy ez a szó a nyugati nyelv járásterületén évszázadok óta él, s innen került be a nemzeti nyelvbe (vö. Magyar 166