Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bakos József: Az első magyar nyelvű Orbis Pictus nyelv járástörténeti adatai és tanulságai

Nyelvj. tört. 10). A bekerülést az Orbis nagy elterjedtsége is elősegíthette. e) czipelles—czipelés — fólya — pacfmag szavak olvashatók az Orbis LXII. fejezetében. A nyugati nyelvjárásterületéről közölt tájszóközlések között megtalálhatjuk ezeket a hangsorokat is. A sólya szót Vas megyeinek, kemenesaljainak jelzi az MTSZ is. A pacsmagot Rábaközből, Bősárkányból közli a Nyelvőr (XVIII, 19). A cipelles—cipellés—cipellüs hangsorokat Sopron és Vas megyei tájszóknak jelzik az eddigi közlemények is (vö. Nyr. II, 517). De itt is rá kell mutatnunk arra, hogy e szavak is hagyományozódtak, szétterjedtek a legkülönbözőbb területeken élő szerzők által szerkesztett szótárak révén is. Gyarmathi szótára (1816) is felsorakoztatja e szavakat: sólya, tzipő, tzipellős, topány. Az is igaz, hogy Gyarmathi forrásul használta a comeniusi tankönyvek nyelvének magyar szókincsét is. f) pléh, heázat, fzarufa, olló, rag, Szelemén szavak szerepelnek az Orbis LXVI. fejezetében. Ebben a részben a ház leírását kapjuk. Vajon használ-e a fordító a nyugati nyelvjárásterülethez köthető szavakat a latin textus magyarításában? Igen! A pléh szót ,zár', ,lakat' jelentésben olvashatjuk az idézett részben. A pléh—pele—pele—pelé^pélé—pélhe szóalakokat elsősorban Sopron és Vas megyéből származtatják a megfelelő közlemények is (vö. Nyr. XX, 367, Nyr. XXV, 576 stb.) Áz Orbis e fejezetében olvasható a következő mondat: ,,. . . a findelyek . . . fek,'ff'znek léceken, ezek fzarufákon, ollókon, ragokon, fzeleméneken., ." (vö. NyK. XLVII, 311). Az itt szereplő szavakat a Nyelvőr közleményei is Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyékből közlik (vö. pl. Nyr. III, 478, XII, 189, XVII, 284, XIX, 575). Mészöly Gedeon ,.Az Őrség százévvel ezelőtt" című írásában Zakál György „Eőrségnek leírása", 1818-ból származó kéziratban maradt szövegéből közli a ház leírását nyújtó részt is (vö. Ethn. 1917. 99). Ebben is olvashatjuk az olló, szelemen és a rag szavakat. Kardos Albert a „Göcseji szók" között emlegeti a szelement és a ragot is (vö. Nyr. XII, 95). Gönczi Ferenc (Göcsej ismertetése, Kaposvár, 1914, 407); Vajkai (A magyar népi építkezés, Bp. 1948) is e területekhez kötik a szóbanforgó szavakat. A dunántúli nyelvjárásokhoz köthető rag szót különben a dunántúli nyelvjárások tájszókincsét is gyakran felhasználó Simon István „A múlt énekel" című versében (vö. Magyar Nemzet, 1965. dec. 19. sz.) is szerepelteti: „Hangból ének lenni nem tud így a dal, ám sorsát se jegyzi le a tintahal, fényét hullócsillag sosem őrzi meg . . . Mi hallja? Füstös rag, zsup meg üvegek . . g) tzuka Ez a szó a következő nyelvi mezőben fordul elő: „.. . a' fz

(%fejeket, a' gerezdeket, mellyeknek tzukáin a' fzjl^fzemek fagnek . .." (XVII). A 167