Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Bihari J.—Dr. Sütő J.: Módszertani kísértet az orosz főnévi hangsúly-változások tanításához

szuggeráló eseteket, tehát szinte az egész változást. Nem vonatkoztató számokban vagy betűkben, nem is a szem számára szemléltető jelekben, hanem eleven valóságban. Ami pedig a rögzítést illeti, arra legegyszerűbb, de legbiztosabb lélektani út áll rendelkezésünkre: az asszociáció. Ezek az alanyeset után írt, mondhatjuk, szemléltető kulcsesetek mint auditív és egyben artikulációsmotorius emlékképek igen könnyen megrögződnek az alanyesethez tapadva. Ha az alanyesetet felidézzük, rögtön jelentkezik az asszociált kulcsalak vagy alaksor s egyben így a típus is. Ugyanezt a bevésés és rögzítés számára nem biztosítja semmiféle, bármilyen szemléletes jel sem. A kulcsalakoknak az alanyeset mellé írásában azonban nehézségek is mutatkoznak. Az orosz főnevek ragozásában ugyanis találkozunk rendhagyóságokkal is (rendhagyó többes alanyeset, hangkivetés, hangbetoldás stb.). A szavak megtanulásával, szószedetbe írásával ezeket is meg kell jegyeznünk. Vajon ezek nem zavarják-e a hangsúlyváltozások jelzésére javasolt módszerünket? Egyáltalán nem, mert pl. ha rendhagyó többes vagy hangkivetés van egy főnévnél, az rendszerint egybeesik a hangsúlyváltozással is (pl. górod ta, gorodá; drug ta, druz'já; nébo ta, nebesá; otéc eb, otcá, orél eb, orlá stb.). De ha nem esik egybe, ez a körülmény sem okoz nehézséget. Pl. kámen' eb. kámnja tb, kamnéj (ksz) esetében rögtön látjuk, hogy az eb nem a hangsúlyváltozást, hanem a hangkivetést és egyben a hímnemet jelöli. Az óko ta, óci tb. océj (ksz), úcho ta. úsi tb. uséj (ksz) szavaknál az első eset a rendhagyó többest jelenti, és csak a második eset jelzi a kisszakaszt. Vagy ha csak rendhagyó többes és csak hangkivetés jelöléséről van szó, az is mindjárt világos. Pl. brat ta. brát'ja, pálec eb. pálca; krest'jánin ta. kresfjáne; chozjáin ta. chozjáeva stb. A kost' eb. -i tb. kostéj esetében az eb. a nemet jelöli, nem a hangsúlyváltozást. Egyéb rendhagyó esetek vagy esetleg a fent tárgyalt típusoktól való eltérések, hiszen ilyenek is akadnak, szintén zavarmentesek számunkra. Ha a lerögzített alapelveinkhez ragaszkodunk, mindig megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást. Mindezzel tulajdonképpen eljutottunk ahhoz, az orosz nyelvtanítási gyakorlatban nem kevésbé fontos kérdéshez: milyen alakokat Írassunk a szószedetbe, milyen legyen a megtanulandó főnevek szótári alakja (csak a tanulók füzete számára értjük). Anélkül, hogy ezt a kérdést itt most teljes részletességgel kifejtenénk, elég, ha a szerintünk ideális szószedetjelölés elveit — főleg hangsúlytípus-jelölésünk érdekeinek szemmel tartásával — a következőkben jelöljük meg: 1. Hangsúlyváltozást, hangváltozást, rendhagyóságot nem szenvedő főnévnél csak az alanyesetet írjuk ki, hogy annál inkább biztosítsuk a nem ilyeneknél a szükséges asszociáció kiemelését. Elhagyhatjuk tehát a szőj kásos eb. jelölését, mert a főnév neme, ragozási havátartozása enélkül is világos. Kivételek csak a lágyítójelre (átírásunkban: -') végződő főnevek. 2. Az alany eset után írt második, harmadik esettel vagy negyedikkel is jelöljük a hangsúlyváltozást a fentebbi elvek szerint. 64