Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Suba János: Mohák antibiotikus anyagainak kimutatása

tibiotikumok. Nagy hasonlóság van az aureomycin (chlortetracylin), ter­ramycin (oxytetracylin) és az acromycin (tetracyclin) között, melyeket „t e t r a c i c 1 i n e k" névvel foglalnak össze. Ugyancsak hasonló tulaj­donságú egy polyen csoport, mely a gombák növekedését gátolja. Nem lehet osztályozni őket hatásmechanizmusuk alapján sem, ugyanígy a ha­tásuk sem ad egységes alapot erre. Éppen ezért osztályozásuk aszerint történik, hogy honnan származnak, milyen organizmusnak a termékei. E csoportosítás alapján megkülönböztethetjük a baktériumok, sugár­gombák (Aktinomycetales), mikroszkopikus gombák, magasabbrendű gombák, zuzmók, algák, mohák magasabbrendű növények és az állatok által termelt antibiotikumokat. Az ismert antibiotikus vegyületeknek több mint 50%-a a Streptomyces-ektől származik. (Eddig ezernél több antibiotikumot írtak le az Aktinomycetales köréből.) Alacsonyabbrendű gombák szolgáltatják az eddig ismert antibiotikumok 12%-át, baktériu­mok a ll 0/o-át, Basidiomycetá-k a 6%-át és a zöld növények kb. a 14%-át. A magasabbrendű gombáknak csak kis részét vizsgálták meg anti­biotikus hatásosság szempontjából, így a Hymenonycetá-k mintegy 15 ezer fajából kb. 2 ezer fajt. Néhányból sikerült antibiotikumot előállí­tani, mint a clitocybin-1, polyporin-1, grifolin-1 stb., de ezek közül a therápiában csak keveset alkalmaznak, részben toxicitásuk, részben gyengébb hatásuk miatt. Hazai viszonylatban BOHUS, GLÁZ és SCHEI­BER foglalkoztak elsősorban magasabbrendű gombáknak a rezisztens baktériumokra és gombákra gyakorolt hatásával. 108 magasabbrendű gomba hatásvizsgálatát végezték el négy baktériumra és a Candida albicans-ra vonatkozóan. A gombák 49%-a gátolta a különböző bakté­riumokat és 15%-a a Candida albicans-1. A zuzmóknál sok faj esetében mutattak ki, főleg gyengébb, anti­biotikus hatást (EVANS, BRUKHOLDER és munkatársai.) A hatóanya­gok között legtöbbet szerepel az uzninsav, jelentősek a depsid vegyüle­tek, mint pl. a lekanorsav, evernsav és a depsidon vegyületek, mint a physodsav, lobársav stb. Külön lehet megemlíteni a zuzmókból származó néhány organikus sav antibiotikus hatását (pl. roccelsav) és a lakton szerkezetű hatóanyagokat (pl. a vulpinsav). A zöld fotoszintáló növényeknél az antibiotikus anyagok (fitoncidok) kutatását először a virágos növényeken és a harasztokon kezdték. Ható­anyagaik közé sorolhatók egyes illóolajok (pl. a timol, mentől), melyekben erős baktericid hatású fenolok, terpénalkoholok vannak. Egyes esetek­ben a magasabbrendű növényekben olyan nagy hatású antibiotikus anva­gokat mutattak ki, melyeket a mikroszervezetek is termelnek. Pl. Pe­nicillium citrinum által termelt citrinint kimutatták egy északausztráliai növényfajta, a Crotolaria erispata levelében is és a Mycobacterium tu­berculosis által termelt antibiotikus anyag izomérjét izolálták a Plum­bago europea nevű virágos növényből. TOROPEOV a hagymából izolált kristályos anyagot, mely egy mg %-os koncentrációban megöli a Staphy­lococcus-1. A fokhagymában levő allicin ötezerszeres hígításban is el­pusztítja a tbc-baktériumokat. A retegmagból előállított rafanin erősen baktericid és toxikus hatású. A tomatin a paradicsomból, a kanarillin a 431-

Next

/
Thumbnails
Contents