Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Suba János: Mohák antibiotikus anyagainak kimutatása

anyagok okozzák, hanem ezeket a növény maga is termeli. A sterilebb viszonyok között élő növény kevésbé áll ellen a fertőzésnek, mint a természetes viszonyok között élő. A nagyobbfokú védettséget az okozhatja, hogy a gyökérzeten keresztül antibiotikumok jutnak a növény szervezetébe. Ezek a kísérleti eredmények utat mutatnak magasabbrendü növények immunitási kérdéseinek tanulmányozásához. A fentiekből kitűnik, hogy az antibiotikumok felhasználási területe rendkívül nagy és egyre bővül. Alkalmazásukkal kapcsolatban újabb igényekkel lépnek fel a kutatók felé. Ezen túlmenően még sok biológiai probléma vár megoldásra az antibiotikum-kutatásban. Izgalmas vizsgálati terület az antibiotikumok hatásmechanizmusának kérdése, vagyis annak megállapítása, hogyan fejtik ki a statikus, — cid vagy litikus hatásukat. E kérdés megoldásában az utóbbi időben már jelentősen előrehaladtak. de még igen sok a nyitott kérdés. A genetikai kódnak molekuláris szinten való ismerete tette lehetővé, hogy sok klinikailag hasznos antibiotikumnak a hatásmechanizmusát megismerhessük. Az utóbbi két évben az antibiotikumok hatásának molekuláris feltárása nagy lépésekben haladt előre, s így hatásmechanizmusok alapján három nagy csoportba foglalják őket: (W. CARTER, MCCARTY). 1. Vannak olyanok, amelyek zavarják a nukleinsavak replikációjának és csoportosulásának mechanizmusát, vagy módosítják a genetikai információk lefordítását. A bakteriosztatikus hatás tehát egy metabolikus funkciónak a megakadályozását jelenti (antimetabolit-ok) pl. a kloramfenikol és tetracyklin blokkolják az m RNS kapcsolódását a ribo- illetve polysomákhoz, és ezek akadályozzák a fehérjék bioszintézisét. A baktericid hatás egy olyan folyamat eredménye, mely a sejtorganellumokat szétroncsolja, vagy hibás fehérjeszintézist eredményez. Így pl. streptomycin a nem funkcionális fehérjék képződését váltja ki, a genetikai kód helytelen leolvasása eredményeként. A tetracyclin blokkolja a t RNS kapcsolódását és még kialakulatlan polipeptideket eredményez a puromycin. Egy fontos kérdés még nincs eldöntve: mi a magyarázata az antibiotikumok szelektív hatásának. 2. Befolyásolják a bakteriális sejtfal bioszintézisét. 3., A plazmamembránok funkcióját módosítják. Feltáratlan kérdés még maga az antibiózis lényege is. Az antibiotikum termelés vajon a létért való küzdelem megnyilvánulása-e, vagy organizmusok normális esetleges patológiás anyagcsereterméke. Eddig sok izolált antibiotikum részletes farmakológiai vizsgálata nem történt meg s így sok kórokozó ellen — különösen vonatkozik ez a dermatophytonokra —, nincs hatásos gyógyszer. Érdekes biológiai problémát vet fel a rezisztens törzsek kialakulása is. Vajon milyen tényezők eredményezhetik — mutáció vagy adaptáció? Az eddig megismert nagy számú antibiotikum csoportosítása többféle alapon történhet. Kémiai felépítésük nem megfelelő erre, mert még soknak nem ismerik a szerkezetét és az eddig megismertek is struktúrájuk tekintetében igen eltérőek. Általában kis molekulájú vegyületek. Egységesebb csoportot képeznek a baktériumok által termelt peptidszerű an430-