Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Suba János: Mohák antibiotikus anyagainak kimutatása

A MOHÁK ANTIBIOTIKUS ANYAGAINAK KIMUTATÁSA (Bevezetés és előzetes közlemény) SUBA JÁNOS A természetben meglevő biológiai egyensúly kialakításában nagy szerepük van az élő szervezetek között fennálló antagonisztikus hatások­nak. Egyes élőlények anyagcsere produktumai más élőlények életműkö­dését gátolhatják, megzavarhatják vagy megszüntethetik. Ezt az anti­biozisos hatást először a mikroorganizmusok (baktériumok, alacsonyabb rendű gombák) körében észlelték. GALE 1387-ben tapasztalta, hogy a Micrococcus pyogenes gátolja a Bacterium putidum növekedését, PAS­TEUR a Bacillus brevis-ről állapította meg, hogy akadályozza a lépfene bacillus fejlődését, s már 1877-ben kimondta: ,,la vie empeche la vie". Az első bactericid hatású anyagot a Pseudomonas pyocyanea tenyészeté­ből nyerték 1900-ban és „pyocianáz"-nak nevezték el, mivel enzim ter­mészetű anyagnak vélték. Felkeltették a mikrobiológusok figyelmét egyes penészgombák is, melyek a baktériumok növekedését gátolták. 1875-ben MANASSZEIN részletesen leírta a ,,zöld-penész" hatását a baktériumokra. Egyes esetekben pl. luetikus fekélyek gyógyítására al­kalmazást is nyertek. Megállapították azt, hogy ez a hatás nem valami táplálkozásbeli konkurrencia, hanem a gátló hatású anyagok jelenlété­nek eredménye. Ezeket az anyagokat 1899-ben E. WARD „antibiotikum" névvel jelölte. E megnevezés általánosan WAKSMAN (1944) munkássága alapján terjedt el. Az antibiotikumok kutatásában korszakalkotó jelen­tőségű volt a penicillin felfedezése (1929), mely FLEMING nevéhez fű­ződik. Az ő zseniális meglátása nemcsak az volt, hogy észrevette a Penicillium notatum gátló hatását a Staphylococcus aureus tenyészetére, hanem ennek forradalmi jelentőséget is tulajdonított az orvosi therápiá­ban. Sajnos a penicillin előállítását és gyógyszerként való kipróbálását sokáig meghiúsította annak nagy fokú labilitása és csak 1940-ben sike­rült FLOREY-nek és munkatársainak oly nagy mennyiségben és tisztí­tott állapotban előállítani, ami lehetővé tette annak klinikai ki­próbálását is. 1941-ben már súlyos betegeket gyógyítottak meg vele. 1946-ban sikerül a penicillint kikristályosítani, vegyi szerkezetét meg­állapítani. A penicillin felfedezése és főleg a gyógyászatban való sikeres alkalmazása nagy lendületet adott a további kutatásoknak és számos nagy hatású antibiotikum felfedezésére került sor. Érdekes, hogy 427-

Next

/
Thumbnails
Contents