Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

E hiányra az ad magyarázatot, hogy túlnyomóan Mc és Mm, tehát mérsékelt égövi légtömegek érkeztek hozzánk. Egerben a havi középhőmérséklet értéke 9,5 fok volt, ami 1,3 fokos lemaradást jelentett. Ez a fokmérője az április — országszerte tapasztalt — hűvös jellegének. De az 54 meteorológiai megfigyelő állomás közül 4 helyen kisebb a negatív eltérés, a hiány tehát mérsékelt. Az abszolút maximumot: 18,6 fokot április 4-én észlelték. Előtte két nappal, 2-án pedig az abszolút minimumot, —2,4 fokot, valamint a radiációs minimumot, —6,2 fokot is ekkor jeleztek. Hogyan magyarázható e hirtelen időjárás-változás a napijelentés tükrében? Április 2-án ezt olvashattuk: „Az észak felől áramló hideg légtömegek kelet-nyugati irányú hőmérsékletkülönbséget alakítottak ki. . ." Mi okozta a 4-i gyors enyhülést? „A délnyugati, nyugati irányból érkező enyhe levegő ma hajnalban kellemes tavaszi időjárást okozott Európa nagy részein . . ." írja a 4-i napijelentés. Átmeneti lehűlés jelentkezett még 13-án. A Szovjetunió felett elhelyezkedő magas légnyomású légköri képződmény útját állja a nyugati enyhe légtömegeknek. A kétféle levegő keveredése sokfelé esőt okozott. Az időjárást így jellemezték: jobbára borult, esős, az évszakhoz képest hűvös idő. Az egész hónap alatt csak a második pentádban érte el a középhőmérséklet a törzsértéket. Egerben is csupán egyetlen fagyos napot észleltek, ami a fentiekből következtethető, április 2-án. A gyakran felhővel takart égbolt mérsékelte az éjszakai kisugárzást. E hónap alatt 18 napon borult volt az ég, illetve nem sütött ki a Nap. Ennek a következménye, hogy a napsütéses órák száma 30-al volt kevesebb a sokévi átlagnál (153 óra). Ez is országos jelenség volt, bár ez sem szélsőséges, mert a Kékestetőn 61 óra hiányzott a törzsértékből. Az áprilisi egri légréteg relatív páratartalma 65%, országos viszonylatban a legszárazabb. Itt bizonyára a gyakoribb hegyi-völgyi szél mozdította el a párás légtömegeket. E jellemzéssel összhangban most már nem feltűnő, ha azt írjuk, hogy az országos viszonyoktól eltérően Egerben nem volt túl sok a csadék. A 43 mm-es csapadékmennyiség alig 4 mm-el több e hó sokévi átlagánál. Eger, Miskolc, Putnok, Tarcal körzete tartozik együvé e tekintetben. Bizonyára az itt jobban érvényesülő északkeleti szárazabb szelek tartották távol a nyugatias párás légtömegeket. Vidékünkön a kellő meleg hiánya nem kedvezett a konyhakerti növények és gyümölcsök fejlődésének. Május Hűvös, napfényben szegény, de nem csapadékos hónap. Az országos viszonyoktól ez utóbbi jelenség tekintetében tér el. Máskor Eger több nyári nappal dicsekedett, most nálunk is kevés volt, mint szerte az országban. A légnyomás havi átlaga 744 mm, 1,2 mm-el maradt el az átlagtól. Május havi középhőmérséklete 14,6 fok, a hiány 1,7 fokot mutatott. Ez a lemaradás Egertől keletre még több. A hűvös időjárást csupán a negyedik pentád alatt szakította meg átmeneti felmelegedés. A napi kö~ 22* 339