Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

zéphőmérséklet 3-án még 10 fokot sem ért el. Az abszolút minimumot, 1,0 fokot 4-én észleltek Egerben, alig 1—2 kivétellel az egész országban. A napijelentés ezt így indokolja:,,Az észak-európai anticiklon lassan kelet felé helyeződik át, száraz, az évszakhoz képest hidegebb időjárással". A hűvösebb légtömegek a Zagyva—Tisza vonalától keletre helyezkednek el. A radiációs minimumot —3,6 fokot május 4-én észlelték. A mérőházikó magasságában fagyot egész hónap alatt nem mértek. 4-én kívül még 21-én is volt talaj menti fagy. Jelentős hőemelkedés 17-én következett be. Ezt a Délnyugat-Európában kifejlődött meleg, nyárias időjárás és az onnan érkező légtömegek okozták. 19-én már 24 fokot is meghaladta a napi középhőmérséklet értéke. A havi abszolút maximumot (29,2 fok) is ekkor észlelték. 17, 18, 19-én „nyári napot" jegyeztek fel. Annál érzékenyebben érinthette az üdülőket, hogy 20-ra 24 óra alatt 3 0 fokot esett a napi hőmérsékleti középérték. „Az Atlanti-óceán északi térségéből érkező hűvös levegő elárasztotta a Kárpát-medencét" — közli a napijelentés. Ezután a léghőmérséklet középértéke a hónap végéig általában az átlag alatt maradt. A napsütéses órák száma 192. — 55 óra a hiány. Másfelé ennél nagyobb az eltérés. A borult napok száma ennek megfelelően több. Páratartalom és csapadékhullás tekintetében nem mutatott rendellenességet az egri május. Az Északi-Középhegység vidékén teljesen a sokévi átlagnak megfelelő a mennyisége. A hozzánk közel fekvő, már alföldinek számító Kompolton szárazság jellemezte a hónapot. Legcsapadékosabb napunk 22-e volt, 22 mm-es esővel, országszerte zivatart jeleztek e napon, nálunk csendes esőt. A hűvös, napfényben szegény hónap alatt a növényzet nem tudta pótolni az áprilisi lemaradást. Június Hűvös, csapadékos ez a hónap. Nem kedvezett különösebben a strandolásra. Ez a jelleg a hó első 20 napján át tartott, csak azután fordult melegebbre az időjárás. A légnyomás értéke a közepes szinten mozgott, 0,8 mm-el maradt el az átlagtól. A havi középhőmérséklet 19,2 fok volt, ez azt jelenti szigorúan, hogy a törzsértéktől csupán 0,2 fokkal maradt le. A valóság pedig azt mutatta, hogy az első 20 nap alatt csak 3 ízben érte el a 19 fokot, többször 14—16 fok között mozgott a napi középérték. A fenti havi átlag úgy alakult ki, hogy 21-e után 22—28 fokos középértékek adódtak. A hó első két dekádja alatt 11 hidegfront érkezett, nyomukban hideg tengeri légtömegekkel. Ezek következtében mind az abszolút minimum (8,5 fok), mind a radiációs minimum (3,6) ebben az időszakban, 3-án mutatkozott. Az időjárás 21-vel fordult melegebbre. A napi jelentés arról számolt be, hogy „a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán déli tájairól folytatódik a meleg levegő beáramlása Közép- és Dél-Európa fölé ..." A meleg 26-ára fokozódott. A magasnyomású légköri képződmény biztosította Európa 342-