Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

van azokat „valóban hozzáértő szakemberekkel" kiértékeltetni, annak megállapítása céljából, jogos-e a szerzői díjra való igénye, vagy sem. Fellner tehát a magakészítette új rajzokat, meg Gerl rajzait személyesen vitte fel az építészeti akadémiához. A kiértékelés Gerlnek adott igazat. Eszterházy kénytelen volt meghajolni. Utasította tehát bécsi ügyvivőjét, Fabsich Istvánt, hogy a szerzői díj összegére nézve állapodjék meg a bécsi építésszel. Ez a tárgyalás 1765. április 2-án történt meg s hosszas alkudozás után 420 Ft-ban, elég tekintélyes összegben állapodtak meg. A szerzői díj kifizetése április 5-én megtörtént, Gerl visszaadta szerződését. Ezúttal az ügyvivő Eszterházy nevében írásban is elismerte, hogy az egyetem alapjainak lerakása Gerl tervei szerint ment végbe. [23] Fellner 1765 áprilisának közepén kezdte meg kivitelezői munkáját. Általában minden évben csupán két hetet szokott Egerben tölteni, a kiviteli rajzokat Tatán dolgozta ki, az Eszterházytól levélben kapott körülményes parancsolatok alapján. A munkálatokat Egerben pallérja, Povolny János irányította, aki 1764. augusztus 12-én lépett Francz József helyébe. Eszterházy most már a keleti épületrészre, a csillagásztorony két oldalára tervezett tantermek mielőbbi felépítését sürgette, hogy a tanítás mielőbb megindulhasson. Fellner tehát 1765 május havának első napjaiban — miután erre az időre ez a keleti telekrész is szabaddá, beépíthetővé vált —, kijelölte az alapvonalakat a csillagásztorony szárnyán, egészen a könyvtár és kápolna keleti kiágazásáig, a tél közeledtével pedig téglával tartósan befedette a nyugati, főhomlokzati részen Gerl idejében felépített falakat, hogy állagukat a fagytól, esőtől védje. A toronyrész építése igen sokáig, 1771 végéig elhúzódott. Eszterházy 1774. november 8-án költöztette be az egri iskola 400 hallgatóját a toronyrészen elkészült tantermekbe. Ettől kezdve a Foglár csak lakóhelyül szolgált. Fellner 1772-ben fogott hozzá a nyugati, főhomlokzati épületszárny folytatólagos építéséhez. Itt a Gerl-féle falak még mindig a talajszint magasságában álltak. A könyvtár boltozata 1776 nyarán készült el, de az alátámasztás eltávolítása után azonnal be is szakadt, ezért helyreállítása után a tetőzet alatt kellett a felfalazásra fektetett gerendákra tartóvasakkal felhúzatni, megerősíteni. 1777—1778-ban felépült a díszterem és lépcsőház, majd legutoljára a kápolna szakasza is. Most már csak a csillagásztorony legfelső emeleteinek kialakítása volt hátra. A csillagásztorony délvonalas termei 1773 márciusában már álltak. Hell Miksa előírta, miként kell kivágni a napsugár bevágódásához megkívánt nyílásokat a termek ablakíveiből. 1773 nyarán felépítették a terasz mellvédjét, 1774-ben a sötétkamra filagóriáját. Fellner itt némi bővítést eszközölt. Gerl 1763. évi tervrajzában az alsó nagy teraszra még egyszintes filagóriát s föléje egy második kis teraszt tervezett. Ez a megoldás harmonikusabban zárta volna az épület legkiemelkedőbb szakaszát. Hell Miksa azonban utólag felvetette „a látogatók szórakoztatására szolgáló sötétkamra" gondolatát, ezért Fellner a felső kis terasz helyett emeletet épített a filagóriára, a sötétkamra elhelyezése céljára. Hell Miksa 1778 körül a forgókupola olyan tökéletesített formáját dolgozta 316-