Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

ki, mely már nagyobb biztonságot nyújtott a szél erejével szemben. Gerlnek egymás alá tolható két félgömb-kupolája helyett olyan, egészében zárt kupolát szereltek fel, melyen már csak hét kis ajtót nyitottak a távcsövek részére. A forgatószerkezet és a kupola harang alakú vörösréz burkolata — Hell modellje alapján — Fazola Lénárd egri lakatosmester műhelyében készült el 1779-ben. Ezzel a szorosan vett kőművesmunka befejeződött, csak a belső díszítés, berendezés munkálatai folytatódtak a kilencvenes évek elejéig (3—4. ábra). Az egyetemi rang elnyerése iránt Eszterházy az 1763. évi kudarc ellenére később is tett lépéseket. Véleménye szerint nyomós érv lett volna a sikerhez az orvosi iskola felállítása. Már 1763-ban is Markhót doktor ösztönzésére állt elő az egri orvosi fakultás eszméjével. [24] Markhót 1767. december 12-én még határozottabb tervezettel állt a püspök elé: ő maga, ingyen ajánlkozott az orvostan elméleti és gyakorlati oktatására, „csupán a hazaszeretet erejében bizakodva". [25] Az orvostudomány nagy mestereinek — Boerhave, Haller, Van Swieten — könyveiből ötéves kurzusban kívánta előadni az elméleti anyagot, egyelőre az irgalmaskórházban, amíg ti. az egyetem elkészül. Amikor az első évfolyamra tíz hallgató jelentkezett, 1769 november 25-én megnyílt Egerben az első magyar orvosi iskola, megelőzve a nagyszombati egyetemet. 1770 szeptember 8-án Brunswick királyi biztos jelenlétében tartották meg az első év vizsgáit. 1772-ben a doktori fokozatra való képesítés jogát kérték Mária Teréziától, s bár ezt a kérelmet támogatta maga Van Swieten, a kancellár, alkancellár is. a jogosítványt mégsem adta meg a királynő, mert ekkor már működött a nagyszombati orvosi fakultás, mégpedig az uralkodó saját tanintézeteként. Mária Terézia ugyanis az 1769. július 17-én, illetve november 7-én kiadott rendelkezésével a nagyszombati egyetemet kivette a jezsuiták kezéből, saját igazgatása alatt működő állami egyetemmé tette, felügyeleti hatósággá a helytartótanácsot jelölte ki. Ennek folytán a jogi karon növelték a tanszékek számát, újonnan felállították az orvosi kar öt tanszékét, mindenben Van Swieten elgondolásaihoz alkalmazkodva. Az orvosi kar tanárai megyei-városi tiszti orvosok közül kerültek ki, de a gyakorlati bemutatások lehetőségét Nagyszombat ekkor még nem tudta megteremteni. Az egy évvel korábban elindított egri orvosi iskolát az egyetemi rangra emelés lehetőségétől a királynőnek azon rendelkezése fosztotta meg, mely szerint a jövőben Magyarországon csak az folytathat fizikus orvosi gyakorlatot, csak az lehet tiszti orvos, aki Nagyszombatban vagy Bécsben szerezte meg az orvosi diplomát. így az egri orvosi iskola az első ötéves kurzus befejeztével, 1775-ben megszűnt, de azért alacsonyabb szinten Markhót további öt éven át folytatta a sebészek és bábák képzését. [26] Az 1769. július 29-i királynői kézirat megpendítette az átszervezett nagyszombati egyetemnek az ország szívébe, Budára leendő áthelyezését, de ez a terv csak az 1777. évben valósult meg. Eszterházy 1773-ban bevezette és a konviktusban lakó jogászok számára kötelezővé tette a rajziskolát, mely Tischler Antal rajztanár keze alatt működött, de 1778 után jelentkezők hiányában megszűnt. [27] Az 317-