Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

működésre jogosító orvosi diplomát, s ezzel veszélyeztetné a bécsi egyetem orvosi karának eddigi egyedülállását. Végül az éppen most kibontakozó felsőoktatási reformtervek és az állami beavatkozás kudarcát vonná maga után, ha az egri püspök — mereven elutasítva mindenféle állami irányítást és felügyeletet — a felső országrészen a saját célkitűzéseinek megfelelő, független egyetemi centrumot alakítana ki. Eszterházy ennek ellenére még további másfél évtizeden keresztül ápolta magában az egyetemi rang elnyerésének reményét, abban a hiszemben, hogy — ha majd készen áll a pompás épület — az egyetemi rang is elérhetővé válik. Ezért az épületet 1777-ig mindig Universitas néven emlegeti. De bécsi útjáról hazatérve, most már elhatározta a császári udvarba bejáratos Gerl József elbocsátását, hiszen az Barkóczy embere is volt egyúttal. Gerl év végén megkapta a szerinte váratlan és meg nem érdemelt felmondó levelet, bár előbb a második emelet magasabbra emelésére vonatkozó új tervrajzait elkészítette és a püspök kezébe adta. [22] A Gerl-féle rajzanyagot a püspök rövidesen átadta Gerl utódjának, Fellner Jakabnak, további felhasználásra. Fellner 1763 októberének végén kapott első ízben „parancsolatot" tervezői munkára, most már kifejezetten „az Universitas épülete iránt". Az első elképzeléseket rögzítő ideiglenes alap- és homlokrajzokat Fellner 1764 márciusának első napjaiban mutatta be Eszterházynak. Miután az épület nyugati nagyobb felerészén a fundamentumokat Gerl a talajszint magasságáig már felépítette, Fellner az alaprajzon nem változtatott, csupán a három nagy terem boltozatát tette meredekebbé, külsőleg is kiugróan magasra emelvén a három középrizalit legfelső szintjét, ezenfelül magasságban is, szélességben is bővítette valamennyi ablak- és ajtóméretet. A papnövendékek részére tervezett musaeumot Eszterházy 1764 elején kápolna céljaira jelölte ki. A Gerl által eredetileg egyszintesre tervezett sötétkamrának emeletesre való átalakítása, majd a főhomlokzatnak füzéres — copf-stílusú — díszekkel való felruházása már a későbbi kivitelezés során, menetközben történt meg. Ez a néhány fellned változtatás még inkább méltóságteljessé tette az eredetileg is impozáns egyetemi épületet. De Gerl eltávolítása után alaposan lelassult az építkezés eddigi üteme. Gerl négy év alatt akarta befejezni a kőművesmunkát, Fellner alatt ez tizennégy évet vett igénybe, 1765-től 1779-ig. Az építkezés első évében az eddigi építtetőtől, a káptalantól meg az egyházmegye papságától alig folyt be valamelyes pénzadomány az építési alapba. Ezért Eszterházy elhatározta, hogy a következőkben a saját püspöki uradalmának jövedelmeiből fedezi a költségeket s az új kivitelezővel, Fellner Jakabbal is mint az uradalom javadalmasa. egymaga kötötte meg a kivitelezői szerződést, 1764 március 2-án. De Fellner még egy évig nem állhatott munkába, mert Gerl nem fogadta el a felmondást, a saját szerződését sem adta vissza. Eszterházy viszont kijelentette, hogy nem fizeti ki a nyilvánvalóan jogos szerzői díjat Gerl részére. Gerl erre megfenyegette Eszterházyt, hogy magánál a királynőnél tesz ellene panaszt, egyben azt követelte, hogy tervrajzait azonnal küldjék Bécsbe, az építészeti akadémiához, mert szándékában 315-