Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

Eszterházy ilyen előzmények után, ennyire kedvezőtlen lélektani pillanatban terjesztette elő a tervezett egri egyetem állami elismerése iránti kérelmét, Gerl tervrajzával egyetemben, Bécsben, személyesen a királynőnél, 1763. október 1—16 között. Kérelmét írásban is átnyújtotta Mária Teréziának, majd hazatérve, bemásoltatta az egyházmegyei protocollumba. [18] Az udvari kancellárián az ügy referense a kérvény alapján egy rövidebb, német nyelvű tényleírást készített, melynek rövid tartalma a következő: [19] Már az előző egri püspök, a jelenlegi prímás, felállított Egerben egy püspöki iskolát, melyen nyolc tanár adja elő a hittudomány, bölcselet és matézis különböző tárgyait. Hogy ez az iskola tökéletes mértékben elláthassa feladatát, szükségessé vált egy terjedelmes iskolaépület felépítése. Az egri püspök a tanári illetmények biztosításához, a könyvtár és csillagásztorony berendezéséhez megkívánt költségeket nem kívánja az államkincstárra hárítani, csupán azt kéri, hogy a Cassa Parochorum részére évenkint befizetendő 6000 Ft összegű egyházmegyei hozzájárulást engedje el neki az uralkodó arra a néhány évre, amíg az építkezés tart. Kéri továbbá, engedélyezzék a romos egri vár köveinek az iskolaépületbe való beépítését, a tapolcai apátság jövedelmeinek felhasználását. Eszterházy azt is kívánatosnak tartja, hogy a jogi iskola eddigi tananyaga, a hazai jog, kiegészíttessék a római joggal és természetjoggal, hogy tanítsák Egerben az orvostudományt s hogy ez a püspöki iskola most már egyetemi rangot nyerjen, hiszen a felső országrésznek nincs egyeteme. A Foglár-alapítvány elbírná a bővítés folytán alkalmazandó új jogtanárok és az orvosi fakultás terheit is, míg az orvosi demonstrációkra igénybe lehetne venni az egri irgalmaskórházat. [20] Eszterházy az uralkodóval való tárgyalása során semmire sem kapta meg az engedélyt. Kérelmét illetékes véleményezésre kiadták a tanügyek legfőbb felügyelőjének, Barkóczynak, aki rövidesen közölte álláspontját: helyesli ugyan, hogy a felső országrész számára építeni kezdett iskola a kért csekély anyagi segítséget megkapja, hiszen később majd könynyebb lesz ezt az intézményt továbbfejleszteni, mint másutt egészen újat, elölről kezdeni. De az egyetemi rang engedélyezését most nem tartja sürgetőnek, mert félő, hogy az egyetemi privilégium kiadásával megvalósulhatnának olyan törekvések is, melyeket a gyakorlat nem igazol, ezért azok megvalósítására más, megfelelő utakat kell majd keresni. [21] Udvarias, hajlékony diplomata-válasz volt ez Eszterházynak korábban elhangzott dühös, kíméletlen szemrehányásaihoz képest. De az ügy érdemére nézve ez a válasz gyilkos hatású álláspontot takart. Részlete?;őbb kifejtésben így lett volna megszövegezhető: Nem volna helyes lehetőséget adni arra, hogy az elavult, szűkös nagyszombati egyetem befogadó képességét jóval meghaladó, terjedelmes méretűnek ígérkező egri püspöki egyetem magához vonzza a jogászkodó magyar tanulóifjúságnak túlnyomó többségét. Bécs érdekeire káros volna, ha Egerben jönne létre az ország egyetlen orvosi kara, mert ebben az esetben kizárólag az egri püspök egyeteme osztogatná -a fizikus orvosi 314-