Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

sajtókkal rendeztek be. A vörös borok minőségét emelték a bogyózógépek beállításával, mely a durva cserzőanyagot tartalmazó kocsányt héjonérés előtt leválasztja. [37] A telep jelenleg 75—80 ezer q szőlő feldolgozására alkalmas. A feldolgozó telep kihasználása 1963-tól nőtt meg, amikor érvénybe lépett az új felvásárlási árrendszer, mely szerint a szőlő árak aránylag magasabbak, mint a must vagy bor ára. A termelőknek így jobban jövedelmez, ha a szőlőt értékesítik. A Heves megyei borok minőségére mi sem jellemzőbb mint az, hogy 1958—1962 között nemzetközi versenyeken 25 aranyérmet kaptak. [38] Mind az egri, mind a Gyöngyös környéki borok keresettek a hazai és külföldi piacokon. 1958-tól az egri pincegazdaság palackos borokat is hoz forgalomba, s a palackozott bormennyiség évről évre emelkedik. 1958-tól 1963-ig 1300 hektoliterről 21 650 hektoliterre növekedett a palackozott bor mennyisége. [39] Emellett a Monimpex-en keresztül évenként 20—30 ezer hektoliter bort szállítanak külföldre. A megye változatos tájjellege az állattenyésztést nem teszi mindenütt kedvezővé. A Tarna mentén, a hevesi és füzesabonyi járás községeiben azonban az állattenyésztés kiemelkedő jelentőségű a szövetkezetek gazdálkodásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után nem a számszerű fejlesztés, hanem a minőség javítása volt a célkitűzés. Az állattenyésztés nagyüzemi megvalósítása hatalmas beruházásokat igényel, így a számszerű fejlesztést csak fokozatosan lehet megvalósítani. 1960-tól ezen a téren is jelentős lépések történtek. 1964-ig mintegy 4 ezer darab szarvasmarhát befogadó istálló épült, ebben azonban a szövetkezeti állatállománynak csak csekély hányadát lehet elhelyezni. A megye állatállománya a felszabadulás után a következőképpen alakult: [40] (darab) Év Szarvasmarha Ebből tehén Sertés Ló Juh 1935 56 858 31 431 125 695 13 666 64 406 1955 66 728 30 172 147 695 25 456 40 765 1960 62 449 30 604 128 546 21 663 61 671 1961 57 190 27 811 167 587 14 702 77 073 1962 59 553 28 083 176 512 12 183 87 616 1963 57 794 25 791 147 766 10 730 95 182 1964 58 102 25 767 178 231 10 250 98 523 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a szarvasmarha-állomány meghaladja ugyan a felszabadulás előtti szintet, a tíz év előtti állapotokhoz azonban jelentős visszaesés tapasztalható. Bizonyos mértékig még súlyosabb a helyzet a tehénállomány alakulásánál. Az utóbbi években mindkét területen stagnálás tapasztalható, ami károsan befolyásolja a lakosság húsellátását. Remélhető, hogy az 1966 februárjában életbe léptetett új felvásárlási árak előmozdítják a szarvasmarha-tenyésztést. A lóállomány a nagyüzemi átszervezéstől kezdve a felére csökkent, ezt azonban a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése indokolttá teszi. 299