Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

Örvendetes a sertéstenyésztés nagyarányú fejlődése az utóbbi évek­ben. Ez nemcsak jelentős jövedelmet biztosít a szövetkezeteknek, ha­nem kielégíti a megye lakosságának szükségletét is. Legnagyobb arányú fejlődés a juhállománynál tapasztalható. Itt tíz év alatt csaknem 150%-os emelkedés következett be, amely helyeselhető a gyapjútermelés miatt, de elgondolkoztató a takarmányfelhasználás szempontjából. Szárnyas­állatokat nagy tömegben tenyésztenek a megye gazdaságai. Hét-nyolc­százezer között van az évi baromfiállomány és ebből 8—9 ezer mázsát adnak át a felvásárló szerveknek. A lakosság ellátása szempontjából szükséges még megnéznünk az éllati termékek termelésének az alakulását: [41] Megnevezés I960 1962 1963 1964 Hízómarha (db) 8 748 11 274 11 574 8 619 Hízósertés (db) 27 053 67 609 57 843 67 483 Termelt tej 1000 liter 16 191 21 311 23 997 26 218 Termelt tojás 1000 db 1 137 4 108 5 791 6 991 Az előző táblázatot igazolja a hízómarha és hízósertés számbeli ala­kulása. Érdemes azonban megfigyelni, hogy bár a tehénlétszám csök­kent, a tejtermelés öt év alatt lényegesen emelkedett. Mindez azt mu­tatja, hogy a szövetkezetben sikerült nagyobb fejéshozamú tehénállo­mányt kitenyészteni. Hasonló megállapítást tehetünk a tojástermelésnél is. Míg a baromfiállomány 1960-hoz viszonyítva csak mintegy 10%-kal emelkedett, a tojástermelés hatszorosára nőtt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a nagyüzemi gazdálko­dás létrehozásában döntő szerepe van a gépesítésnek. A mezőgazdaság gépesítése már az 1950-es évek elején megkezdődött. A létrejött gép­állomásoknak lett volna a feladata, hogy a szövetkezetek munkagép­szükségletét biztosítsák. A szövetkezetek nem rendelkeztek traktorokkal és nagyobb gépekkel. 1955-ben a megyei gépállomások és állami gaz­daságok mindössze 651 traktorral rendelkeztek, s egy traktorra több mint ezer katasztrális hold mezőgazdasági terület jutott. 1958-tól a szövetke­zetek is vásárolhattak traktorokat és más munkagépeket, a mezőgazdaság átszervezése óta pedig jelentős hiteleket is kaptak gépvásárlásra. 1964­ben már 2237 traktor dolgozott a mezőgazdaságban, s ezek közül 1325 a szövetkezetek tulajdonában volt. [42] Megyei átlagban egy traktoregy­ségre 92,3 katasztrális hold szántóterület jut, ami figyelembe véve a 123,5 katasztrális holdas országos átlagot, igen komoly ellátottságot jelent. Az alapvető szántási, vetési munkák gépesítése az állami gazdasá­gokban teljes, a szövetkezetekben pedig 80%-osnak mondható. A ga­bonaaratást mintegy 80%-ban géppel végzik, a kapálás és kaszálás 40— 50%-át ugyancsak gépesítették. A gépesítés nagyarányú kiterjesztése 300

Next

/
Thumbnails
Contents