Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

A másik fontos feladatot a szőlőterület rekonstrukciója jelentette. A területnek csaknem fele, 15 164 kh 25 évnél idősebb telepítésű szőlőkből áll, s a legszakszerűbb kezelés mellett is csökkenő terméshozamú. [33] A terület fajta jellege is eléggé vegyes és nem alkalmas a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósítására. Mindez szükségessé tette tehát a szőlőterület felújítását, de azt úgy kellett fokozatosan megoldani, hogy a termés mennyisége ne csökkenjen. Az újratelepítésben példamutató szerepet játszott a gyöngyös-domoszlói állami gazdaság és az egri pincegazdaság célgazdasága. 1960—64 között több mint ezer hold szőlőt telepítettek főleg olyan területeken, amelyek korábban nem álltak művelés alatt. Visszahódították a vadontól az Eged-hegy déli oldalát, ahonnan az egri bor egykor elindult világhódító útjára. Ez a telepítés 1964-ben már nagy mennyiségű export vörösbort adott. [34] A telepítésnél mindenhol a legkorszerűbb eljárásokat alkalmaztak és olyan nagyüzemi táblákat hoztak létre, amelyek mind művelés, mind termelés szempontjából gazdaságosak. (Lens—Moser telepítés.) A kialakult szövetkezetek is jelentős részt vállaltak a szőlőterület felújításánál. Az elmúlt négy év alatt 4300 hold nagyüzemi szőlőt telepítettek, melyek az elkövetkező években fordulnak termőre. Az állam jelentős támogatást nyújtott a szövetkezeteknek szőlőtelepítéshez. Az eddig telepített szőlők értéke meghaladja a 250 millió forintot. [35] A szövetkezetek szívesen vállalják a telepítéssel járó terheket, mert nemcsak magasabb terméshozamot érnek el, hanem termőreforduláskor a 3.004-es számú rendelet értelmében a telepítési hitel 80%-át az állam elengedi. Az átszervezést és felújítást figyelembe véve a megyében termelt szőlő mennyisége 1959—1964 között a következőképpen alakult: [36] (tonnákban) 1959 I960 1961 1962 1963 1964 51 150 31 884 50 393 31 726 59 601 72 410 1959-ben a szőlőterület nagy része még egyéni gazdálkodók kezén volt, sőt 1960 őszén is — bár az átszervezés már tavasszal megtörtént — egyénileg szüreteltek le. A további adatoknál az 1963. év terméseredményét lehet leginkább figyelembe venni, mivel 1962-ben kedvezőtlen időjárás, 1964-ben pedig rekordtermés volt. (1963-ban 23 q, 1964-ben pedig 28 q volt a holdankénti átlagtermés.) Ezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése után, a már előbb jelzett nehézségek ellenére is fejlődött a megye szőlőtermelése, bár nagyarányú mennyiségi emelkedés csak az elkövetkező években várható, ha az új telepítésű nagyüzemi táblák termőre fordulnak. 1957-ig a szőlő feldolgozását kizálólag a termelők végezték, a pincegazdaság csak a mustot vagy bort vette át. Ekkor épült fel az Állami Pincegazdaság korszerű feldolgozó telepe, melyet folytonos működésű mobil présekkel és alsó nyomású nagy befogadóképességű hydraulikus 298