Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

termelésben. Már 1959-ben, 1960-ban kialakult az a módszer, hogy különösen a kevésbé gépesíthető kultúrákat a brigádokon belül munkacsapatokra és családokra osztották ki. [16] Így a tsz-tag munkája, annak hiányosságai és eredményei személy szerint kimutatható az adott területen, nemcsak a munka elvégzésekor, hanem a termés eredményeiben is. Tanulmányunknak sem terjedelme, sem jellege nem alkalmas arra, hogy részletesen foglalkozzunk a szövetkezetben megtalálható anyagi ösztönzés szerteágazó formáival, főbb típusait azonban a következőkben lehetne összegezni: [17] 1. Munkaegység -j- prémium a) Munkaegység -j- terven felüli termés bizonyos százaléka b) Munkaegység -j- a bruttó termés bizonyos százaléka c) ezek kombinációi eredményességi alapon. 2. Százalékos művelés a) 33%-os harmados művelés (kukorica, burgonya stb.) b) 40%-os művelés (dohány, kertészet stb.) c) 45%-os művelés (pl. cukorrépa) d) e százalékarányok kombinációi. 3. Eredményességi premizálás az állattenyésztésben, kertészetben és szőlészetben alkalmazott különböző részesedési kombinációk. Ezen ösztönző módszerek elterjedésére és kedveltségére mi sem jellemzőbb mint az, hogy az 1962-ben működő 167 termelőszövetkezet közül mindössze 7 dolgozott csak a hagyományos munkaegység szerint, 160-ban pedig az anyagi ösztönzés valamilyen formáját alkalmazták. Az anyagi ösztönzés és a családi művelésre való területlebontás növeli a szövetkezeti parasztság egyéni érdekeltségét, közvetlenül látja munkája eredményét es jobban bevonja a családtagokat is. Főleg az intenzív mezőgazdasági kultúráknál (szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermelés) nem kis mértékben ezeknek a tényezőknek volt köszönhető, hogy az átszervezés után nem hanyatlott, hanem továbbfejlődött a megye mezőgazdasági termelése. Az abasári Rákóczi tsz megművelhető területének több mint fele szőlő (1327 kh. szőlő, 697 kh. szántó). A szántóterületből évenként 100 holdon szőlőoltványt telepítenek és elég jelentős a gyümölcstermelés is. Mindez jelentős számú munkaerőt igényel. Felosztották a területet családokra, s így előfordult, hogy a munkák torlódása idején a szövetkezetben levő 910 tag helyett 1400—1500 ember is dolgozott a földeken. Evek óta kitűnő terméseredményeket érnek el, s a munkaegység értéke is 50 forint fölött van. Hort községben 1960-ban 3 termelőszövetkezet működött. Mindegyik munkaegységrendszerben művelte meg a kapásokat és a zöldséget is. Reggel 7 óra előtt nem kezdődött meg a munka és délután 5 órakor befejeződött. 1961-ben az Ezüstkalász és a Búzakalász kiosztotta a kapásnövényeket családokra, s ettől kezdve virradattól késő estig dolgoztak a földeken. [18] Ilyen munkaszervezés mellett a rokoni, baráti kapcsolatok is kevésbé érvényesülhetnek. 292