Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

Anyagi ösztönzőként hatott Heves megyében a munkaegységre osztott előleg. A szövetkezeti átszervezés után sok fiatal munkaerő éppen azért vándorolt el a mezőgazdaságból, mert nélkülözte a rendszeres pénz jövedelmet. 1960-ban a megyei pártbizottság javaslatára néhány erősebb szövetkezet rátért a havi munkaegység-előleg fizetésére, 1961ben pedig már 184 szövetkezet fizetett havonta munkaegység-előleget. [19] Ennek hatására több ezer fiatal tért vissza az iparból a mezőgazdaságba. A későbbi években néhány szövetkezet áttért a garantált munkaegység fizetésére. Ez a nagyrédei Szőlőskert szövetkezetből indult ki. A módszer lényege, hogy a szövetkezet garantáltan kifizeti tagjai számára minden munkaegység után a betervezett norma 70%-át. Ez fix összeg a tagság számára, a gazdasági év eredményétől függetlenül. A fennmaradó 30% és más jövedemek (nyereségrészesedés, prémium stb.) a zárszámadás után kerülnek kiosztásra. [20] A garantált munkaegység nélkülözhetetlen feltétele azonban a stabil gazdasági alap és a szilárd munkafegyelem. Jelenleg ilyen jövedelemelosztási rendszer a megyének csupán néhány szövetkezetében található meg. A termelőszövetkezetek szervezeti és anyagi megerősödésével egyre jobban megtalálja egyéni számítását a szövetkezeti tagság is. 1961 és 1964 között a szövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelme a következőképpen alakult: [21] 1961 1962 1963 1964 31,80 36,32 59,66 61,65 8 412 10 056 11 697 11 704 Négy év alatt tehát csaknem kétszeresére emelkedett az egy napra eső jövedelem. Még figyelemre méltóbb az évi jövedelem akkor, ha számításba vesszük, hogy 1963-ban 181 napi, 1964-ben pedig 176 napi munkavégzés után alakult ez az átlag. A feltüntetett évi jövedelem nem foglalja magában a háztáji gazdaságokból és a földjáradékból származó jövedelmet. Ezekkel együtt a szövetkezeti parasztság átlagos évi jövedelme eléri a 13—14 ezer forintot. Természetesen ezen átlagon belül a szövetkezetek gazdasági helyzetétől függően lényeges különbségek vannak. 1961-ben pl. Nagyrédén 17 940 Ft, Abasáron 15 159 Ft, Horton 14 491 Ft a szövetkezeti tagok jövedelme, s a hevesi Egyetértés és Kossuth is 15—17 ezer forint között oszt tagjainak. Ugyanakkor a pétervásári járásban az átlagjövedelem 4806 forint és még a legjobban működő szövetkezetben (recski Alkotmány) sem éri el a 10 ezer forintot. [22] A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években igen jelentős beruházások történtek a szövetkezetekben, s kezdenek valóban létrejönni a szocialista mezőgazdasági nagyüzem feltételei. A kormány is tekintélyes hitellel és támogatással sietett a szövetkezetek segítségére. 1959-től 1964-ig a mezőgazdasági beruházások értéke megközelítette a 700 Eg'y munkanapra jutó átlag részesedés Ft Munkaképes tagok évi jövedelme Ft 293