Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

szövetkezeti tagság is döntően az idősebb korosztályokból tevődik össze. 1964-ben az 59 014 főnyi tsz-tagságból 17 769 ember nyugdíjas volt és csak 41 245 munkaképes. [13] Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint o mezőgazdasági keresők 22%-a 50—59 éves, 23%-a pedig 60 éves vagy annál idősebb. [14] A mezőgazdaságban dolgozók 45%-a tehát már csökkenő munkaerővel rendelkezik, ami problémát jelent a mezőgazdaság további fejlődését illetően. A szövetkezetek szervezési, vagyoni és elosztási kérdései Mint az előzőekben láttuk, a szövetkezetek demokratikus elvek alapján működnek. Egyre több olyan szövetkezetünk van, ahol ezek az elvek gyakorlatban is érvényesülnek. Az adott területen működő fölöttes pártszervek fő őrei a szövetkezeti demokráciának. így történt meg, hogy az elmúlt években zárszámadás után nem egy szövetkezet tagsága leváltotta a régi vezetőséget és olyan személyeket választott, akik bírták a tagság bizalmát. A korábbi szövetkezeti szervezéssel ellentétben 1959— 60-ban már az átszervezés munkájában érvényesültek a demokrácia elvei. ,,A gyakorlat helyesnek ítélte azt az elképzelést, hogy a mezőgazdaság átszervezését és megszilárdítását olyan elvek alapján kell végrehajtani, mely elv alapján megfelelően összhangban áll az állam, a szövetkezet és az egyén együttes érdeke." „Ezért dolgozta ki a megyei pártbizottság az anyagi érdekeltség alkalmazásának széles skáláját és a szövetkezetekre bízta ennek alkalmazását és hasznosítását." [15] Az átszervezés Heves megyében nemcsak a szántóterületeket érintette, hanem az országos, sőt világhírnévnek örvendő szőlő-, gyümölcs-, szőlőoltvány- és zöldségtermő területeket is. Ezért a szövetkezeti gazdálkodás helyes megszervezése igen nagy feladatot jelentett a megyei vezető szervek és a szövetkezeti tagság számára. Az átszervezéssel egyidejűleg el kellett érni, hogy ne csökkenjen, hanem lehetőleg növekedjen a mezőgazdaság termelése. Biztosítani kellett a megye intenzív mezőgazdasági kultúráinak megóvását és továbbfejlesztését, meg kellett találni azokat a formákat, amelyek egyaránt megfelelnek a társadalom és az egyén érdekeinek. A Heves megyei termelőszövetkezetek alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A brigádok a termelési feladattól és létszámtól függően munkacsapatokra oszlanak. A munkát munkaegységrendszerben, a teljesítmény és a munkában eltöltött idő alapján díjazzák. A mezőgazdaság teljes átszervezése előtt Heves megyében ez volt szinte az egyedüli munkaszervezési forma. A brigádmozgalom és munkaegység-részesedés azonban nem hat minden esetben ösztönzően a termelés növelésére. Csak a mennyiségi teljesítményt veszi alapul, a minőségi szempontokat nem. így előfordulhat, hogy egy rosszul dolgozó brigád nagyobb területet művel meg mint egy jól dolgozó és nagyobb részesedéshez jut, bár a munka hatékonysága nem éri el a jól dolgozó brigádét. A szocialista mezőgazdaság kialakítása után szükségessé vált, hogy az anyagi ösztönzés elvét fokozottabban érvényesítsék a szövetkezeti 17 291