Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

1957 1958 Orsz. átl. Növényféleség tsz q/kh egyéni q/kh tsz q/kh egyéni q/kh q/kh búza 10,7 8,1 8,7 6,9 7,2 rozs 8,4 6,7 6.3 5,7 5,7 őszi árpa 12,1 10,0 10.2 8,6 9,7 kukorica 13,3 13.1 12.7 12,0 12,5 burgonya 62,3 58,2 62.0 57,0 62,3 cukorrépa 137.9 117,9 124.6 107,7 109.7 Amint a táblázatból kitűnik, a szövetkezeti gazdaságok terméseredményei mindkét évben magasan felülmúlták az egyéni gazdaságok eredményeit, sőt az országos átlag fölött termeltek. Ezek az eredmények világosan bebizonyították a falvak lakói előtt, hogy a szocialista mezőgazdasági üzem termelékenyebb, a mezőgazdasági termékek nagyobb tömegét tudja előállítani. A szövetkezeti mozgalom tízéves fejlődése., valamint az ország gazdasági és politikai helyzete megteremtették az előfeltételét a szövetkezeti mozgalom nagyarányú kiterjesztésének. A fejlődés első lépcsőfokát az 1958. évi 3.004-es számú kormányhatározat jelentette, melv nagyarányú állami támogatást biztosított a szövetkezeteknek az állóalapok növelése, az árutermelés fokozása, a belterjesség fejlesztésének a céljaira. A határozat jelentős mértékben elősegítette. hogy a már működő termelőszövetkezetek gazdaságilag és szervezetileg megszilárduljanak. A határozat érvényessége azonban vonatkozott az újonnan alakuló szövetkezetekre is. A termelőszövetkezeti mozgalom elvi kérdéseit az MSZMP Központi Bizottsága 1958. december 7-i ülése dolgozta ki. Az ülés megállapította: ,,a Központi Bizottság úgy látja, hogy a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a tsz-mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán". [4] Ezen határozat alapján a megyei pártbizottság már decemberben hozzákezdett a szervezéshez és megyei vezetőkből létrehozott egy 70 tagú tsz fejlesztési bizottságot, mely az egész megyében irányította a szervezési munkálatokat. Az átszervezésnél az volt a fő cél, hogy a munkásosztály és parasztság szövetségét még jobban megszilárdítsák. Éppen ezért szívós agitációra volt szükség a parasztság és az egész ország érdekében. Ennek megvalósításához harcolni kellett a párton belül meglevő türelmetlenség ellen is. Egyesek jobbról, mások balról bírálták a párt politikáját, nem bíztak a parasztság politikai fejlődésében és vagy későbbi időre akarták halasztani a mezőgazdaság átszervezését, vagy az 50-es évek adminisztratív módszereit akarták feleleveníteni. Mások ugyancsak jóindulatú féltésből azt javasolták, hogy a szőlőterületeket hagyják ki az átszervezésből, mert szövetkezeti alapon a parasztság a szőlőket nem dolgozza meg, s ez a jövedelmező, munkaigényes kultúra pusztulására vezet. A szervezési munka gyakorlati megvalósítása 1959. február 9-én vette kezdetét. [5] Pártfunkcionáriusok és tanácsi dolgozók, tanácstagok, 287